Már több, mint két és félszer akkora a magyar infláció, mint az EU-s. Az Eurostat úgy számolt, hogy az unió inflációja 10,4-ről 10 százalékosra lassult januárban, míg a magyar 26,2 százalékosra nőtt. És az is kiderült a részletekből, hogy nem is kevéssel állunk Európa szégyenlistájának élén, a második legnagyobb, lettországi drágulás is csak 21,4 százalékos.

Ugyan december óta kilenc tagállam inflációja is nőtt, három ország kivételével már mindenki túljutott a csúcson. A kormánypropagandában annyira gyakran negatív példaként emlegetett nagy nyugati gazdaságokban pedig mostanra 6-10 százalékosra lassult le a drágulás. Mi pedig így azzal sem megyünk sokra, hogy az átlagfizetés 400 ezer forint fölé ugrott. Az is kiderült közben, hogy néhány ezerrel újra csökkent a dolgozó magyarok száma.

Az egyik legdurvább része az inflációnak ma Magyarországon az élelmiszerdrágulás, az Eurostat szerint az ételek nálunk 48,2 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak, még a listán második Litvániában is csak 32 százalékos ez a mutató. És komoly az esély arra, hogy nem is lesznek olcsóbbak az ételek. Ettől persze még az inflációjuk csökkenni fog, de abban így is szinte teljes az egyetértés a szakértők között, hogy legalább a drágulás tempója nem marad ekkora.

Az egyik legdurvább része az inflációnak ma Magyarországon az élelmiszerdrágulás

Reviczky Zsolt

Orbán Viktor az évértékelő beszédében megpróbálta a drágulást a brüsszeli szankciókra kenni, de jól látszik a számokon, hogy ezt semmi nem támasztja alá. A magyar mezőgazdaság magas költségek mellett termel keveset, azaz drágán állít elő kevés terméket. A magas termelői árak pedig még tovább növelik az inflációt. És ugyan a tavalyi rossz időjárást megérezte szinte egész Európa, az EU egészében sokkal kisebb mértékben esett vissza a termelés, és nem annyira nőttek a termelői árak, mint itt.

Nem az infláció az egyetlen olyan probléma a magyar gazdaságban, amelyet a kormány igyekszik a brüsszeli szankciókra fogni. A háború mindenképpen ilyen – ám nem mindegy, milyen olvasatban tálalunk olyan negatív következményeket, mint a recesszió.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió első évfordulóján végignéztük, hogyan változott a magyar gazdaság az elmúlt 12 hónapban: hogyan lett 18 százalékos az irányadó kamat, mit keresett 430 forint körüli szinten az euró, és persze miért nálunk a legmagasabb az infláció.

Az EU régiónkénti fejlettségi listáján elért eredményünkre sem lehetünk különösebben büszkék. A kivétel Budapest: a főváros még feljebb lépett a legfejlettebbek listáján, már a 15. legjobban áll az egész EU-ban, Közép- és Észak-Európa nagyobb városaival van egy szinten. Eközben viszont három magyar régió – Észak-Magyarország, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld – még mindig az EU húsz legszegényebb helye közé tartozik.

Az EU régiónkénti fejlettségi listáján Budapest jelenleg a 15. helyen áll

Máté Péter

Érdekes változást is láthattunk: hosszabb idő után már nem a Nyugat-Dunántúl a legfejlettebb magyar vidéki régió. A fél évtizede tartó visszaesése odáig jutott, hogy a Közép-Dunántúl megelőzte.

A főváros és a vidék közötti gigantikus különbség nem csak magyar probléma, Európa középső részét kivéve nyugaton és keleten is ugyanezt látjuk. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a magyar távolság a főváros és a vidék között extrém volna másokéhoz képest, a régió átlagába teljesen jól belesimul ez.

A hét videója: Ellátogattunk a műhelybe, ahol Rihanna kesztyűje is készült.

A héten érkezett egy egész vállalható adat a magyar demográfiáról januárból, de előtte 2022 ritka rossz év volt, és a népszámlálás is azt hozta ki: hiába a bőkezű családtámogatások, csak nem növekszik érdemben a születésszám.

Egészen mást azonban elértek a családoknak kiosztott pluszpénzek: megdrágultak a lakások, az építőipari árak, nehezebb hitelhez jutni. Az ilyen szándékolatlan következmények közül gyűjtöttük össze a legfontosabbakat.

Minden családtámogatásnál hatékonyabb lehetne az, ha működni tudna a napelemek rendszere Magyarországon. Ehelyett azok, akik most ruháznának be egy napkollektorba, ködös szabályozási környezettel, hálózati csatlakozási tilalommal és az éves szaldó elszámolás kivezetésére vonatkozó szándékkal találkoznak. Ugyanakkor hiába az akadályozó tényezők, 100 ezer csatlakozási engedély még függőben van, és ha a hivatal elkezdi kiadni ezeket, nyakunkon lehet az újabb telepítési roham.

Egy újabb napelem telepítési roham várható

Juhász István András

A kedvezőtlen kormányzati politika miatt megnőttek a megtérüléssel kapcsolatos aggodalmak is, de újabb számítások szerint még havi szaldós elszámolással is tíz év alatt megtérülhet egy átlagos rendszer. Cikkünkben mi is számoltunk, mit lehet tenni, ha valaki gyorsabban szeretné nullszaldósra kihozni a fejlesztést.

Nem várt helyről érte támadás az épp eleget bírált Nemzetközi Beruházási Bankot: Ismeretlenek feltörték az orosz kémbankként és KGST-bankkként is emlegetett budapesti székhelyű pénzintézet levelezőrendszerét: e-mailek, dokumentációk és egyéb érzékeny információk kerülhettek hackerek kezébe, akik ezeket az anyagokat terjeszteni kezdték – tudta meg a hvg.hu. A támadás azon a napon történt, amikor a sajtóban megjelentek a hírek, hogy Bulgária augusztustól megszünteti a tagságát a bankban, így Magyarország marad az egyedüli európai részvényes.