Bebizonyosodott, hogy a szankciókkal Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén Esztergomban. Hernádi Zsolt úgy fogalmazott: mindenki azt hitte, hogy emiatt le fog ülni az orosz gazdaság, de az oroszok átcsoportosították a teljes ellátási útvonalat, az orosz kőolajexport 80 százaléka áttevődött Indiába és Kínába.

Az európai energiapaci helyzetről azt mondta, áttevődtek a súlypontok, de az ellátásbiztonsági kockázat többé-kevésbé fennmarad. „Ellátásbiztonsági káosz” azért nem alakult ki szerinte, mert egyrészt meleg tél volt egész Európában, másrészt az árak miatt „elképesztő mértékben” csökkent a gázfogyasztás, Európában 22 százalékkal.

Azt a Handelsblatt című német lapban megjelent hírt, amely szerint a Mol és Törökország a legnagyobb dízelbeszállítója Ukrajnának, Hernádi „bődületes hazugságnak” nevezte. Azt mondta, a Mol a logisztikai lehetőséget, a logisztikai támogatást adja, és „Magyarországról az ukrán dízelbehozatalnak a 6 százaléka érkezik”.

A hulladékgazdálkodásról és a zöld átmenetről szólva egyebek mellett azt emelte ki, hogy a Mol tíz éven belül 185 milliárd forintnyi beruházást vállalt. Úgy fogalmazott: „Elvállaltuk azokat a kritériumokat, amelyeket a magyar államnak teljesítenie kell a hulladékfeldolgozásnál.” Megjegyezte az is, hogy teljesen más típusú hulladékválogatókat fognak építeni, olyanokat, amelyek valóban minőségi alapanyagot tudnak készíteni az újrahasznosításra, és ezeket értékesíteni lehet. Kitért arra is, hogy a hulladék a rezsivédelem alá tartozik, és „per pillanat nincsen arról szó, hogy a hulladék elviteléért a lakosság többet fizessen”.

A Mol-koncesszió indulásával a hulladékgazdálkodás sok szereplője megy a süllyesztőbe

A „rezsivédelem” témáját érintve kiemelte: fontosnak tartja, hogy a rezsicsökkentés kedvezményezettjei valóban a ténylegesen rászorulók legyenek, és szerinte a lakosságnak egy részének igenis szüksége van támogatásra. „Van létjogosultsága annak, hogy a lakosság kap támogatást, de nem lehet, hogy ez mindenkire érvényes legyen” – jelentette ki.

A Mol pénzügyi helyzetéről és gazdasági környezetéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy idén a cég makrogazdasági, olajipari környezet sokkal rosszabb, mint a tavalyi volt. Hozzátette: tavaly a vállalatoknál az ipari beruházások összege már markánsan elkezdett csökkenni, és a magyar makrogazdaságban három év múlva hiányzik majd, ha a Mol csökkenti a beruházásait.

Az extraprofitadóval összefüggésben megjegyezte, „az olyan, mint a kábítószer: rá lehet szokni”. Úgy fogalmazott: „egyszer-egyszer lehet használni, de utána gyorsan ki kell vezetni, mert beruházások fognak elmaradni.”

Nappal titkolózott, éjjel aztán beindította az adóprést a kormány

Kitért arra is, hogy a Molnál azt vallják, ami jó a cégnek, az jó az országnak is, és ez fordítva is igaz: ami rossz az országnak, az rossz a Molnak is. Egy magyarországi központú vállalat akkor lehet erős, ha a magyar kormány is erős – fűzte hozzá.

Hernádi – aki a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójának, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának elnöke is – arról beszélt, hogy az ő felfogásában az egyetemek átalakítása sebességváltásnak tekinthető. A kuratóriumok sok olyan döntést tudnak meghozni, ami korábban évekig tartott. Az átalakítás gyorsítás, ütemváltás, amire a felsőoktatásnak szüksége volt.

Az Erasmus-programmal kapcsolatban Brüsszellel fennálló vitáról szólva közölte azt is, hogy az alapítvány szükség esetén Brüsszel helyett kifizeti a diákoknak az ösztöndíjat.

Gulyás 60 százalék esélyt lát arra, hogy idén sikerül megegyezni Brüsszellel az Erasmus-programokról

Ha nem jön be a jóslata, már jövőre 4500 magyar egyetemista maradhat ki az uniós ösztöndíjból.