Oroszország jegybankja kedden 350 bázisponttal 12 százalékra emelte az alapkamatot. A rendkívüli intézkedés azután következett be, hogy a dollár-rubel árfolyam 102-re gyengült a hétfői kereskedésben a dollárral szemben, annak ellenére, hogy ránézésre az orosz gazdaság meglepően jól áll. A jegybank közleményében az árstabilitás biztosításával magyarázta a döntést, miután az elmúlt három hónapban éves átlagban 7,6 százalékra nőtt az orosz infláció, ami majdnem kétszerese a központi bank 4 százalékos céljának.

Miután a növekvő vállalati és lakossági keresletet az ukrajnai háború miatt kiszabott szankciók mellett nehéz importtal kielégíteni, a vállalatok nehezebben jutnak hozzá a működésükhöz szükséges szállítmányokhoz, az exportpiacokat szintén korlátozzák, a jegybanknak lépni kellett az emelkedő árszínvonal, egyben az ebből adódó inflációs várakozások kordában tartása végett. A jegybank szerint jelenleg éves összevetésben 4,4 százalék az orosz infláció, várakozása szerint ezt 2024-re stabilan 4 százalékra tudja leszorítani.

AFP / YURI KADOBNOV

Mindezek fényében a jegybank nyitva hagyta a további szigorítások lehetőségét.

Pedig mintha minden rendben lenne

Pusztán a pillanatnyi gazdasági számokat nézve furcsának hathat a folytatódó piaci bizalmatlanság. Az orosz statisztikai hivatal, a Roszsztat szerint az idei második negyedévben 4,9 százalékkal nőtt éves összevetésben az orosz össztermék. Az utazók száma közel 20 százalékkal nőtt, a nagykereskedelem és a gyártás egyaránt kétszámjegyű bővülést mutatott, de 10 százalék környékén bővült az építőipar és a kiskereskedelem is. Idén az aktuális várakozások szerint az orosz gazdasági növekedés elérheti a 1,5 százalékot.

A várakozások is jók, a vállalati bizalmat mérő beszerzési menedzser index (BMI) 52 ponton, pozitív tartományban volt júliusban Oroszországban, ezzel szemben például az USA, az EU, vagy Nagy-Britanniában a cégek épp kedvezőtlennek ítélik meg kilátásaikat 45 pont körüli értékekkel.

Ezek alapján Moszkva méltán mondhatja, nincs itt semmi látnivaló, a szankciók meg se kottyannak a gazdaságnak.

A kép azonban csalóka, ez is indokolja a súlyos jegybanki lépést. A mostani, látványos növekedés mögött jelentős részben bázishatás áll, miután a tavalyi második negyedév korszakos zuhanással járt az orosz gazdaságra nézve.

A külső piacok esetében elemzők szerint az is látszik, hogy noha eddig az oroszok látszólag jól megoldották a Nyugat által bevezetett szankciók kiküszöbölését alternatív közel-keleti és ázsiai piacokkal, ezekben az országokban, Kínában, Törökországban vagy épp az Egyesült Arab Emírségekben is meginogni látszik a bizalom.

Miután a nyugati államok látszólag kitartanak a szankciós politika mellett, könnyen napirendre kerülhetnek olyan forgatókönyvek, amelyek az Oroszországgal kereskedő államokra nézve is súlyos gazdasági hatásokkal lennének, ezt pedig nem biztos, hogy minden, most még partner állam felvállalja.

Rogyadoznak a rubel tartóoszlopai

A rubel gyengülése önmagában nem meglepő folyamat, a fizetőeszköz tavaly június óta értékének nagyjából felét veszítette el. A háború indulása óta már többször volt komolyabb kilengés is. Tavaly februárban – a háború kitörése idején – rövid időn belül 136-ig zuhant az árfolyam, majd nagyjából 50-ig erősödött vissza a nyárra az energiahordozók globális piacán látott áremelkedés miatt.

MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

A mostani, a háromszámjegyű árfolyamszintek azért okozhatnak újabb nehézséget Moszkvában, mert a korábbi látványos feltámadás az olaj- és gázpiacon az újabb szankciók miatt aligha ismétlődik meg. Közben a külpiaci korlátokhoz társuló erős belső kereslet jelentős inflációemelkedéshez vezetett, amit a rubel gyengülése csak tovább erősít.

Ez már a lakosság számára is egyre fájdalmasabb körülmény, a 100-as dollár–rubel árfolyam most olyan lélektani szint, ami miatt a háztartási vagyonokat menekítenek ki az országból, vagy legalábbis más devizára váltják a pénzüket.

Idén már 23 százalékkal nőtt az oroszok által tartott devizavagyon, az Oroszországon kívüli bankokba tartó pénzkiáramlás pedig 41 százalékkal.

A mostani rubelgyengülés érthető módon finoman szólva nem okozott nagy sikert Oroszországban. A 444.hu talált egy beszámolót, amiben egy kelet Szibériában meghekkelt fényreklámon küldik el Putyint melegebb éghajlatra néhány keresetlen szóval a 102-es dollár-rubel árfolyamért.

As the ruble plummets below 100/$ today, Russian officials are saying there's nothing to worry about.

But not everyone is convinced: in Surgut, a Siberian oil town, someone hacked this news ticker to say "Putin is a dickhead and a thief. 100₽/$ – you've lost your fucking mind" pic.twitter.com/pLQ29FkIUP

— max seddon (@maxseddon) August 14, 2023

Maga ellen beszél a Kremlin

A rendkívüli kamatemelést megelőzően Maxim Oreskin, Vlagyimir Putyin elnök gazdasági tanácsadója a túlságosan laza monetáris politikát okolta a rubel folytatódó gyengüléséért. Oreskin a TASZSZ állami hírügynökségnél korábban megjelentetett véleménycikkében egyben azt is kijelentette, hogy a jegybanknak megvan minden eszköze arra, hogy kezelje az emelkedő inflációt.

A jegybanknak lehetősége van arra is, hogy tovább szigorítsa a devizaváltási korlátozásokat, vagy fenntartsa a vészintézkedésként bevezetett kötelező átváltási előírásokat, ezzel is támogatva a rubelt.

Az orosz fizetőeszköz erősítése más szempontból épp szembemegy a kormányzati szándékokkal, lévén a gyenge rubelre nagy szükség van Moszkvában a háborús költségek fedezéséhez. Egyes becslések szerint egy 10 pontos gyengülés önmagában 10 milliárd dollárnyi többlet rubelbevételt jelent az orosz államnak a dollár-alapú energiaexportokból. Ugyanez akár 1 százalékponttal megdobhatja az inflációt.

Kerülőúton zsákutcába

Az ukrajnai hadművelet elindítását követően az oroszok több csatornán igyekeztek megerősíteni a rubelt. Ennek részeként megpróbálták elérni, hogy a felértékelődött keleti kereskedelmi partnereikkel orosz pénzben történjen az elszámolás.

Egy másik vérmes reményekkel elinduló kezdeményezés a digitális rubel, a jegybank által kibocsátott blokklánc alapú elektronikus fizetőeszköz. A központi bank kommunikációja szerint ez elsődlegesen a belső piacnak szólna, amivel a pénzmozgási költségek és egyben az infláció is mérsékelhető lenne.

MTI / EPA / Szergej Ilnyickij

Nem titkolt szándék azonban, hogy ez a rendszer arra is szolgáljon, hogy a nyugati bankrendszer és a SWIFT elszámolási struktúra teljes egészében kikerülhető legyen, és kizárólag rubelben történhessen a kereskedés. A digitális rubel lelkesebb hírvivői szerint az orosz blokklánc akár végzetes csapás is lehet a jelenleg amerikai vállalatok által kontrollált nemzetközi fizetési berendezkedésre. És akkor a szankciókkal se kellene többet foglalkozni.

Ez minden jel szerint azonban csak vágyálom. A Moscow Times által megszólaltatott szakértők szerint jelenleg az oroszok saját rendszere sincs olyan állapotban, hogy az érdemben működhessen. Arról nem is beszélve, hogy sehol sincs még az a folyamat, ami a jegybankok közötti tranzaktálást és elszámolást lehetővé tenné.

Ha létre is jönne egy olyan hálózat, amiben az egyes felek közvetlenül az orosz állammal kereskednek közvetítők nélkül, az még távolról sem garancia arra, hogy az országon kívüli orosz érintettségekbe tartozó cégeket, személyeket, vagy kereskedő államokat ne lehetne szankciókkal elérni.

Összességében nem is praktikus korlátai vannak a digitális orosz pénznek, hanem az, hogy mérsékelt érdeklődés van a piacokon a rubel iránt, és ez nem is valószínű, hogy gyökeresen egyhamar megváltozna.