szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Augusztusról szeptemberre csak az élelmiszerek ára nem nőtt, minden másé igen, így aztán hiába lassul szépen az éves infláció, a havi még mindig jóval nagyobb, mint ami árstabilitást jelentene – írta Virovácz Péter, az ING elemzője a 12,2 százalékos inflációs adatról.

„A 12,2 százalékra csökkenő inflációs mutató önmagában nem elegendő ahhoz, hogy győzelmet lehessen hirdetni az infláció felett” – így kommentálta Virovácz Péter, az ING elemzője a most kiadott szeptemberi adatot. Havi alapon, augusztusról szeptemberre ismét a historikus adatokat meghaladó mértékben, 0,4 százalékkal nőttek az árak. Az árstabilitás fenntartható eléréséhez havi alapon 0,25 százalékos infláció a megengedett, vagyis továbbra is az árstabilitás elérését biztosító mérték feletti a havi drágulás – írta.

Az egy hónappal ezelőtti 16,4 százalékról jelentősen lassult az infláció. Csakhogy ebből a 4,2 százalékpontos lassulásból 2,6 százalékot egyetlen tétel magyaráz: az energiaárakat mostantól már a rezsicsökkentés részletes eltörlése utáni szinthez viszonyítjuk. Virovácz ehhez még azt is hozzátette, hogy az élelmiszerinfláció (amelyet szintén az árak tavalyi megugrása dobott meg) további 1,4 százalékpontot magyaráz, vagyis az összes többi áru és szolgáltatás együtt csak 0,2 százalékponttal fékezte az inflációt.

Jó hír viszont szerinte az, hogy minden tételnél mérséklődtek az év/év bázisú számok, vagyis a dezinfláció széles bázisúnak nevezhető.

Ami viszont a havi alapú inflációs mutatót illeti, a 0,4 százalékos szám mögött továbbra is egy általános áremelkedés látható. Ebben egyedül az élelmiszerek jelentettek kivételt, minden más csoport drágult augusztus óta. Az egyedi tételek között érdemi drágulás volt a ruházkodási cikkek esetében, valamin a tűzifa is közel 8 százalékkal drágult. A járműüzemanyagok is 3,3 százalékkal kerültek többe, mint egy hónappal korábban. A BKK-jegy drágulása miatt a helyi tömegközlekedés is közel 3 százalékkal drágul havi alapon, és látványos a 16 százalékos szerencsejáték-infláció is augusztusról szeptemberre.

A szakértő szerint rövid távon semmi nem veszélyezteti azt, hogy érdemben csökkenjen tovább az infláció (maximum az üzemanyagoknál vannak komolyabb kockázatok). Jövő januárig sokat fog segíteni a bázishatás, azt követően viszont „meglehetősen nehéz lesz 7 százalék közeléből 3 százalékra levinni az inflációt”. Az ING-nél most úgy számolnak, hogy idén 18 százalék körül lesz az éves átlagos infláció, jövőre pedig valamivel 5 százalék fölött. De a kockázatok nagyok 2024-re: az üzemanyagok drágulása folytatódhat, az év eleji adóváltozások és a bérek emelése is beépülhet az árakba.

Az ING elemzője szerint a szeptemberi inflációs adat azért különösen fontos, mert az érdemben befolyásolhatja a monetáris politikát, vagyis azt, hogy az MNB milyen ütemben enyhít a magas infláció miatti szigoron. Az elmúlt hónapokban az irányadó kamat 18 százalékról száz bázispontos (egy százalékpontos) ütemben csökkent az alapkamat 13 százalékos szintjére, a kérdés az, hogy a kamatszintek összeérése után hasonló ütemet vehet-e az alapkamat csökkentése. Virovácz azt írja, az adatok alapján a korábban remélt 100 bázispontos kamatvágási ütem nem folytatható, mivel azzal ismét negatívba csúszna a visszatekintő reálkamat mértéke a kamatvágást követően. Ezért a bank továbbra is 25 bázispontos kamatvágással számol októberben, mivel bár a beérkező inflációs adat kedvező, a pénzpiaci volatilitás megnőtt és a kockázatkerülés magas szintje mellett különösen indokolt az óvatosság. Amennyiben a következő két hétben az izraeli-palesztin háborúban pozitív változás áll be és a piacok megnyugodnak, az teret engedhet akár egy 50 bázispontos lazításnak is – összegez az elemző.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!