Több mint négy év munkája érett be a döntéssel, hiszen először 2019. novemberében kezdeményezte elsőként Magyarország a mézkeverékek származásjelölési szabályainak szigorítását – olvasható a Nagy István miniszter jegyezte közleményben.

A mézről szóló uniós irányelv értelmében a mézkeverékeken jelenleg elegendő feltüntetni azt, hogy uniós és/vagy harmadik országi eredetű mézek alkotják a terméket. Magyarország több másik tagállammal azért kérte ennek a szigorítását, mert szerintük az ilyen felületes információ megtévesztő lehet a főként európai, illetve magyar mézet tartalmazó keveréket kereső fogyasztók számára.

A kötelező, pontos százalékot tartalmazó származásjelölés pedig hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, EU-n kívülről érkező mézek elleni fellépést.

A javaslatról az Európai Parlament a következő napokban alakítja ki álláspontját, ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások a Tanáccsal, annak érdekében, hogy az új szabályozás minél előbb hatályba léphessen.

A hír azért is fontos lehet, mert nemrég arról számoltunk be, hogy hordókban áll az eladatlan magyar méz, hiszen az enyhe tél, az európai piacokat elárasztó ukrán és kínai méz, a magas termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak és a kevés termés szinte eladhatatlanná teszik a magyar mézet.