Egzotikus halfajoktól hemzseg a Hévízi-tó kifolyója, alig van már őshonos hal a vízfolyás legfelső, 500 méteres szakaszán – derült ki a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. csütörtökön közzétett videójából.

Az érintett szakaszon célzott halászatot végeztek, amelynek során félezer idegenhonos és csupán 20 hazai halfajt találtak a szakemberek. Ferincz Árpád, a MATE AKI Természetesvízi Halökológiai Tanszékének munkatársa – bár jelezte, hogy sok közöttük a hibrid – többet is azonosított közülük, például a ragadozó jaguársügért:

Youtube / Balatoni Halgazdálkodás

a törmelékevő tűzfejű tarka sügért:

Youtube / Balatoni Halgazdálkodás

és a szintén törmeléket és az azon tenyésző apró élőlényeket fogyasztó citromsügért:

Youtube / Balatoni Halgazdálkodás

A szakember szerint komoly problémákhoz vezethet az idegenhonos fajok jelenléte, legfőképp azért, mert fokozatosan alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz, kiszoríthatják az őshonos fajokat. Például az egzotikus ragadozó

egész egyszerűen kifalja innen az őshonos halakat.

Aggasztó jel, hogy már a vízfolyás alsóbb, hidegebb vizű szakaszán is találtak közülük példányokat, és a szakember szerint van esély arra, hogy több generáción keresztül alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. Annál is inkább, mivel a klímaváltozás hatásai miatt egyre ritkábban fordul elő telente igazán hosszan tartó, fagyos, hideg idő.

A halgazdálkodó a lehalászás mellett kísérletképpen biológiai úton is igyekszik gyéríteni az egzotikus faunát:

csukákat szabadít rájuk.

Egzotikus halak a Hévízi-tóban is előfordulnak, évek óta tenyészik benne például egy páncélos harcsaszerűség:

Fél méternél is nagyobbra növő délszaki halfaj telepedett meg a Hévízi-tóban

Páncélos, lyukat fúr a mederbe, és még az őshonos ragadozók számára is kockázatot jelent. Tavaly tűnt fel a természetvédelmi őröknek egy párducmintás harcsaszerűség, amikor lemerültek, hogy fotókat készítsenek a Hévízi-tó halfajairól. Utánanéztek, és nem örültek annak, amit megtudtak róla.