Elképzelhető, hogy valójában nem túl vidám fejlemények állnak a tavaszi, kedvező munkaerőpiaci fordulat mögött. Mint megírtuk, a Központi Statisztikai Hivatal február-áprilisi időszakot vizsgáló adatai szerint éves összevetésben nőtt a foglalkoztatottak száma, 41 ezer fővel, 4 millió 739 ezer főre. A dolgozó férfiak száma érdemben nem változott, 2 millió 496 ezer főt tett ki, viszont a nők esetében 39 ezerrel, 2 millió 243 ezer főre bővült. A munkanélküliségi ráta ugyanebben a három hónapban, éves összevetésben viszont 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt.

A KSH adatait kommentálva Virovácz Péter, az ING vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy a munkanélküliségre vonatkozó statisztikák szerint nem történt jelentős változás a magyar munkaerőpiacon. Nem a február-áprilisi időszakot, hanem külön, csak 2024 áprilisát vizsgálva ugyanis a modellbecslés adata változatlanul 4,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelzett. Eközben a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos felmérés rátája 0,1 százalékpontos javulást mutatva 4,5 százalékra csökkent.

Mivel a KSH ezt a közleményében külön nem emelte ki, némi magyarázatra szorul. A KSH a szöveges jelentésében azt emelte ki, hogy 2024. február-áprilisban 2023. február-áprilisához képest a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt. Amire Virovácz hivatkozik, az a KSH-közleményhez mellékelt, különálló táblázatban szerepel, és azt mutatja, hogy míg idén január-márciusban 4,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, addig idén február-áprilisban ez egy kicsit javult, 4,5 százalékosra.

Virovácz szerint ez a kedvező változás nagyobb részt statisztikai jellegű, ugyanis pont az év első hónapjában ugrott meg nagyobb mértékben a munkanélküliek száma, amely hatás most kikerült a háromhavi mozgóátlagból. Az előző havi kedvező adatközlés során az ING már jelezte, hogy legalább három egymást követő hónapban érdemi pozitív változást kellene látnunk, hogy kijelenthessük: megérkezett a fordulat a munkaerőpiacon. Egyelőre azonban az áprilisi adatok esetében a változás Virovácz szerint csupán marginális. Ami a munkanélküliek számát illeti, mindkét statisztika alapján hibahatáron belüli változás mutatható csak ki, és a csoport létszáma 220 ezer fő körül alakult.

A részletes adatok alapján az elemző kommentárja szerint azt is láthatjuk, hogy áprilisban a népességfogyás hatására csökkent az inaktívak száma. Emellett azonban nagyjából 3 ezer fő visszatért az aktív státuszba, és nagyjából hasonló létszámban el is helyezkedtek foglalkoztatottként. Egyhavi adatból szerinte messzemenő következtetést persze nem érdemes levonni, de úgy tűnik, hogy némileg azért élénkül a munkaerő iránti kereslet. Hiszen negyedik hónapja, ha lassuló ütemben is, de bővül a foglalkoztatás. Egyébként nagyjából hasonló tendencia körvonalazódik a hivatalos, háromhavi mozgóátlagos adatokból is. Vagyis a magyar gazdaság recesszióból való kilábalásával párhuzamosan – nemzetgazdasági szinten – némileg javul a munkaerőpiac állapota. Ezt már Virovácz szerint nevezhetjük biztatónak, amely akár előrevetíthet egy tartós pozitív folyamatot.

Mint az elemző írja, egyelőre csak találgatni tudnak, hogy mi vezérelheti az aktivitás emelkedését. A 68 százalékos ráta a mindenkori csúcsnak megfelelő mértékű. Tekintettel arra, hogy a nők munkanélküliségi rátája dinamikusabban csökken, vélhetően elsősorban ők térnek vissza a munka világába. Továbbra is él az ING gyanúja, hogy megélhetési problémák vezérelhetik a családok kétkeresősre történő visszaállását. Mindezen visszatérést a munkáltatók rugalmassága is segítheti, hiszen a rugalmasabb munkaidő és akár a heti többnapnyi otthoni munkavégzés egyre inkább elterjedőben van.

A friss munkaerőpiaci adatok fényében Virovácz szerint még egy lépéssel közelebb kerülünk a kérdés megválaszolásához, hogy miért emelkednek még mindig ilyen dinamikusan a bérek, miközben a felmérések a meglévő munkaerő esetében inkább 5-10 százalékos fizetésemelést jeleztek előre az idei évre. Szerinte könnyen lehet, hogy az új belépők vagy munkahelyet váltók vezérlik jelenleg ezt a folyamatot.

Virovácz kommentárja végén megjegyzi, hogy az előttünk álló hónapokban a munkaerőpiacot kettős erők formálják majd. Egyrészt a nyár közeledtével a szezonális foglalkoztatás is növekedésnek indul, ami segítheti a ráták további lassú javulását. Ezzel szemben áll azonban az ipar mélyrepülése, ahol egyre több helyről lehet hallani a rendelések visszaesése miatti munkaidő racionalizálásról. Ez elsősorban még csak a munkaidőkeretek rugalmasabb felhasználását jelenti, ám részben már elbocsátásokat is tapasztalni a szektorban.

Mindezek eredőjeként Virovácz szerint összességében marginális javulásra számíthatunk a következő hónapokban, amennyiben a kedvező belső piaci folyamatok kitartanak. Vagyis az ING-nél változatlanul azt várják, hogy az év második felére láthatunk értelmezhető javulást a magyar munkaerőpiaci adatokban. Erre utalnak a különféle bizalmi indexek és felmérések, amelyek a legtöbb szektorban (nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is) már javuló tendenciát mutatnak. A munkaerőpiac azonban jellemzően jókora csúszással követi a reálgazdasági változásokat. Vagyis az idei év első felére várt javuló gazdasági teljesítmény várhatóan csak az év második felében tükröződhet vissza nagyobb arányban a vállalatok munkaerőpiaci döntéseiben. Az év egészében nézve az állástalanok aránya 4,5 százalék körül alakulhat, véli Virovácz Péter.