„Az orosz gazdaság tudott alkalmazkodni az elképesztően rossz nemzetközi feltételekhez” – mondja a BBC-nek Yevgeni Nadorsin, a PF Capital vezető elemzője. Keleten és Délen új piacokat talált magának Oroszország, és ily módon sikerült eddig átvészelnie a szankciók hatását.

„Mit lehet elérni a szankciókkal, és mit nem? Nem lehet Oroszországot egy pillanat alatt eltüntetni a világgazdaságból! A szankciók megbonthatják egy ország gazdasági egyensúlyát, de utána beindul az alkalmazkodás folyamata. Moszkva például átirányította a kőolajexportját Európából Kínába és Indiába. 2022-ben 60 dolláros ársapkát próbáltak húzni a G7, illetve az Európai Unió tagállamai az orosz olajexportra, de mindenkinek hamarosan be kellett látnia, hogy az oroszok eléggé könnyen kijátszhatják ezt az intézkedést”– fejtegeti Elina Ribakova, a Peterson világgazdasági intézet főmunkatársa, aki rámutatott arra, hogy a Nyugat dilemma elé került, mert Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre, és amennyiben lényegesen csökkenti az exportját, akkor globális áremelkedés következhetne be, amit mindenki szeretne elkerülni a G7-államokban és az Európai Unióban.

„A nyugati cél kettős volt: továbbra is lehetővé tenni az orosz olajexportot, de csökkenteni azt a jövedelmet, melyet Moszkva ebből húzhat” – magyarázza a szakértő. – „Ha viszont a két szempont szembekerül egymással, akkor az első győz, mert a globális gazdaság olajellátása fontosabb, mint Oroszország megbüntetése. Így viszont Moszkva továbbra is jelentős jövedelemhez jut az olaj exportjából, és ebből finanszírozhatja a háborút Ukrajnában.”

Kína szerepe meghatározó

A G7-államok gyakran bírálják Kínát, mert támogatja az Ukrajnában agresszív háborút folytató Oroszországot. A Kínából érkező import a szó szoros értelmében létfontosságú Oroszország számára: a boltok tele vannak kínai okostelefonokkal és tabletekkel. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó rendszeresen figyelmezteti kínai tárgyaló partnerét, Vang Ji külügyminisztert, hogy ne szállítsanak olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listákon szerepelnek, és amelyeket fel lehet használni fegyverek gyártására. A kínaiak mindig le is teszik a nagyesküt, de a CIA szerint Oroszország mégiscsak hozzájut rengeteg, a szankciós listán szereplő áruhoz, nem kis részben Kína segítségével.

Jellemző példa: Misusztyin orosz miniszterelnök nemrég büszkén mutatta be az új Volgát, amelyet régebben nyugati autókról másoltak. Most az orosz kormányfő nem sietett elárulni: az új Volga a kínai Changan orosz „változata”. Misusztyin miniszterelnök azért megkérdezte: „A kormány is kínai a Volgában?”. A gyártó cég igazgatója kénytelen volt elismerni, hogy „Az is kínai”.

Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót persze nem ez zavarja elsősorban, hanem a hadiipar.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Az ukrajnai háború előtt 400 milliárd dollárnak megfelelő rubelt irányzott elő Moszkva az infrastruktúra fejlesztésére, de miután Putyin megindította csapatait 2022. február 24-én Ukrajna ellen, szinte a teljes összeg átkerült a hadiipar fejlesztésére.

Az USA úgy akarja gyengíteni az orosz hadiipart, hogy szankciókat alkalmaz olyan cégek ellen, amelyek külföldről ellátják az oroszokat olyan árukkal, melyeket nem tudnak beszerezni a szankciók miatt.

Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere azokat a bankokat célozta meg, amelyek finanszírozzák az orosz importot. Épp ezért a nagyobb kínai bankok már le is álltak ezzel, a közepes és kis bankok viszont kevésbé üzletelnek a dollárövezetben, ezért őket nehezebb elérni Washingtonból. Ennek ellenére az amerikai pénzügyi szankciók egyre hatékonyabbak: „Egyre lassabban érkeznek be a kritikus áruk Oroszországba, egyre nehezebb pótalkatrészhez jutni. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bankok elzárkóznak az orosz import finanszírozásától Kínában, Törökországban vagy az Egyesült Arab Emírségekben, mert tartanak az amerikai szankcióktól” – mondja Chris Weafer, a Macro Advisory eurázsiai tanácsadó cég alapítója. Hozzátette: „Amennyiben folytatódik ez a tendencia, hogy a bankok egyre inkább megtagadják az orosz import finanszírozását, és egyáltalán nem hajlandók orosz ügyletekkel foglalkozni, akkor ősszel Oroszország pénzügyi válsággal kerülhet szembe” – jósolja a szakértő, aki a BBC gazdasági rovatának nyilatkozott.