30 százalékkal nőtt Németország fegyverkivitele az első félévben, és ez megdobta az egész exportot is. 7,48 milliárd eurós külföldi fegyverszállítást hagyott jóvá az első félévben a hadügyminisztérium Berlinben. Már tavaly is rekordot produkált a német fegyverek külföldi eladása: 12,2 milliárd eurót. Ez mindenekelőtt azzal volt magyarázható, hogy a kezdeti óvatosság után Németország teljes mellszélességgel kiállt az agresszió áldozatává vált Ukrajna mellett, és a fegyverszállítás szinte teljes skáláját engedélyezte. Ennek a jelentős értékű exportnak csak egy része valóban fegyver: 6,44 milliárd euró, a másik rész 5,76 milliárd euró olyan eszköz, amely kettős célra is használható: mind háborúban, mind békében.

2021-ben a Scholz-kormány még azzal kezdte, hogy korlátozni kívánja a fegyverexportot a NATO-ra és az uniós államokra, és azonkívül csak kivételesen szállít fegyvereket. Csakhogy az orosz tankok Putyin parancsára megindultak Ukrajna ellen, és ez mindent megváltoztatott.

A német fegyverexport kétharmadát Ukrajna kapja

Az orosz agresszió első évében a Scholz-kormány még igen óvatos volt: az Ukrajnába irányuló fegyverexport értéke „csak” 2,24 milliárd euró volt 2022-ban. Ehhez képest idén már az első félévben elérte a 4,88 milliárd eurót. A tavalyi egész éves érték 4,4 milliárd euró volt, ebben a legnagyobb szerepe annak volt, hogy Ukrajna megkapta a Leopard 2-es tankokat. Mindez azt is jelenti, hogy az USA mögött Németország szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának. Az ukrajnai háború kezdete – 2022. február 24. – óta Németország 10,2 milliárd eurós katonai segélyt nyújtott Ukrajnának – közölte a kieli világgazdasági kutatóintézet.

Ebből a statisztikából kitűnik, hogy Ukrajna ugyan messze az első a német fegyverexportlistán, de sok más állam is jelentős összegért vásárolt be a német hadiipar termékei közül: Szingapúr (1,21 milliárd euró), India (153 millió euró), Szaúd-Arábia (132 millió euró) és Katar (100 millió euró). 

Szaúd-Arábia a nagy visszatérő a német fegyverexportban, mert Berlin leállította azt, miután egy szaúdi újságírót brutálisan meggyilkoltak hazája isztambuli főkonzulátusán. A gyilkosságra maga Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki az utasítást, akivel emiatt megromlott a Nyugat kapcsolata. Trump elnök azután kijelentette, hogy „nekünk fontosabb Szaúd-Arábia, mint a média”, és a Nyugat fokozatosan megenyhült Szaúd-Arábia iránt, főként azt követően, hogy az olajmonarchia lepaktált Putyinnal.

Németország tavaly júliusban oldotta csak fel a fegyverexport-tilalmat, gyorsan be is indult az üzlet. A német hadügyminisztérium sietett tudatni a világgal, hogy a tilalom megszüntetését gondosan egyeztette NATO-szövetségeseivel, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal. 

Németországban bírálják a kormányt a fegyverexport miatt 

A népszerűtlen Scholz-kormány, amelyet gyakran megosztanak a koalíciós viták is, azzal kénytelen szembenézni, hogy a szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht szövetség rendszeresen bírálja a fegyverexportot a válságövezetekbe, márpedig a német fegyverkivitel jó része ide irányul: Ukrajna és a Közel-Kelet.  

A januárban megalakult szélsőbaloldali szövetség választási ígéreteivel szembesíti a Scholz-kormányzatot, amely azzal vág vissza, hogy megváltozott a helyzet: Putyin agressziót követ el Ukrajnában, a Hamász pedig terrortámadást hajtott végre Izrael ellen múlt októberben. Sahra Wagenknecht mindebben háborús veszélyt lát: „A fegyverek exportja a válságövezetekbe lépésről lépésre egy nagy európai háborúba vihetnek bele bennünket” – mondta a Bundestagban. A hadügyminisztérium nemigen szokta publikálni a fegyverexport adatait, de a Sahra Wagenknecht szövetség bírói úton kiperelte azokat – írja a közszolgálati Deutsche Welle.