A Magyar Nemzeti Bank felszólította az érintett pénzforgalmi szolgáltatókat: a rájuk vonatkozó törvény alapján egy munkanapon belül térítsék vissza a pénzeket azoknak a károsultaknak, akik bejelentették a jogosulatlan tranzakciót és igazolták – vagy e nélkül is nyilvánvaló -, hogy nem olyasféle visszaélés történt, amiért ők is felelősek lehetnek. Például azért, mert gondatlanul kiadták az azonosító adataikat illetékteleneknek.

Az érintett bankok egy része – például Gránit, Erste – jegybanki dörgedelem nélkül is azonnal megkezdte a nyilvánvalóan vétlenül pórul járt ügyfelek pénzének a visszafizetését (úgynevezett charge back). Kivételesen előfordult azonban, hogy némely pénzügyi szolgáltató az Apple ügyfélszolgálatához irányította a riadt ügyfelet, ahol az flegma hozzáállást és visszatérítési ígéreteket kapott, de pénzt nem.

Az esetek többségében kisebb tételekről volt szó, de akadt több százezer forintos jogosulatlan levonás is, sőt, olyan ügyféltől is folyt még ki pénz, aki hallgatott az Apple-re és letiltotta a nála regisztrált bankkártyáját (amiért az Apple-től megrendelt szolgáltatása is megszakad). A HVG egyik olvasója arról számolt be, hogy négy kisebb tételt emelt le az Apple a számlájáról a múlt szerdán, amelyeket a bankja csütörtökön, illetve pénteken hajtott végre. Három tételt hétfőn visszakapott, ám a negyedik kedden még mindig függőben volt.

Az Apple ugyan nem sietett a sajtóban tájékoztatni a széles publikumot a kellemetlen fejleményekről, de annyi kiderült, hogy nem kibertámadás vagy egyéb csalás, hanem technikai hiba történt a cég magyarországi elszámoló partnerénél. Amelynek a tevékenységéért teljes mértékben az Apple felel.

Miután a magyar ügyfelek itteni és külföldi pénzügyi szolgáltatói azonnal felvették a kapcsolatot az Apple-lel és az érintett kártyatársaságokkal, és tisztázták a történteket, ha nem is mindegyik azonnal, de két munkanapon belül megkezdték a charge back eljárást. Ezért aztán kissé rossz néven vették, hogy az MNB nekik rótta fel a késlekedést. Sőt legfrissebb közleményében a jegybank további ellenőrzéseket helyezett kilátásba arra, vajon minden pénzintézet az ügyfelek javát szolgálva járt-e el az ügyben.

Az Apple felelősségét azonban nem firtatja. Egy kisebb pénzintézetnél könnyebb az efféle helyzetek rendezése, de például az OTP-nél megközelítőleg 400 ezer tranzakciót érintett a technikai hiba, amelyből csak pár tízezret jeleztek az ügyfelek, kisebb műveletek esetén a figyelmetlenebbeknek fel sem tűnt a jogosulatlan levonás. A nagybank a hétvégén kezdte visszautalni az összegeket, ennyi időre volt ugyanis szüksége, hogy egyformán kezelje az összes – bejelentett és nem bejelentett – esetet.

Az MNB álláspontja szerint ugyanakkor ilyenkor nincs helye az időhúzásnak – azoknak az ügyfeleknek, akik jelezték a szándékukon kívüli műveletet, azonnal vissza kell utalni a pénzt. A Magyar Bankszövetség ugyanakkor meglehetősen visszafogott, nyugtató közleményt adott ki még a múlt héten: e szerint az ügyfelek személyes adatai nem kerültek illetéktelen kezekbe, s az Apple visszafizeti a technikai hiba miatt levont pénzeket. Az MNB információi szerint ez gyakorlatilag meg is történt, így a bankok sem buknak a dolgon.

Azok az ügyfelek, akiknek a bizalma netán megrendült az online fizetési rendszerekben, sokan sokféle tanácsot osztogatnak. Tuti védekezési stratégia nincs, csalókkal és technikai malőrökkel – akárcsak a készpénzes időkben a zsebtolvajokkal – mindig számolni kell. A biztosdontes.hu szerint azonban minimalizálni lehet az esetleges veszteséget, ha az ügyfél egy külön, online bankkártyát rendszeresít a havonta esedékes internetes fizetésekre, s erre mindig csak annyi pénzt tölt fel, amennyi a szokásos kiadásokat fedezi. Semmi és senki sem pótolhatja azonban az ügyfelek tudatosságát, folyamatos odafigyelését a saját számlamozgásukra.

A HVG információi szerint ugyanis számtalan olyan ügyfél akadt a mostani Apple-sztori kapcsán is, aki látta ugyan a telefonjára vagy a netbankjába érkező üzenetből a levonást, meg is fordult a fejében, hogy „mintha ez már nem az első ilyen lenne ebben a hónapban”, de – ha nem kiugró tételről volt szó – lazán átsiklott felette. Nem ellenőrizte a jogosságát és nem jelezte a bankjának.