A HungaroMet csapadéktérképét böngészve az ország egészében legalább 30 milliméter eső esett, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon pedig ennek akár két-háromszorosa is lehullott rövid idő alatt. A csapadék a késő nyári haszonnövények számára már későn jött, hiszen a napraforgó és a kukorica is már aratás alatt áll, így ezek várható hozamán már nem segíthet a nagy mennyiségű eső.

Mint arról a HVG is beszámolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szeptember 8-án lefelé módosította a kukorica és a napraforgó várható hozamát, és jelezte:

Az elmúlt 15 év harmadik legrosszabb termése várható (2012 és 2022 után) kukoricából, igaz, a belső felhasználási igényeket még ez is fedezni fogja.

A hektáronkénti hozam alakulása mindenképpen szélsőségesen alakul az ország egyes régiói között: a legalacsonyabb termésátlag Csongrád-Csanád megyében várható (4,1 tonna/hektár), míg a legtöbb Vas megyében (8,3 tonna/hektár).

Országosan a 874 ezer hektár kukoricaterületből 214 ezer hektár után tettek a gazdálkodók aszálybejelentést, a napraforgó esetében a 680 ezer hektárból 125 ezer hektár után – csak a Dél-Alföldön 160 ezer hektárt érintett a szárazság.

Fazekas István

Így bár a 2024-es termés megszenvedte a különösen meleg és száraz nyarat – még ha nem is annyira rossz a helyzet, mint két évvel ezelőtt –, az őszi vetés jövője szempontjából még pont jókor jött a nagy mennyiségű eső.

„Összességében mindenképpen inkább pozitívumként kell említenünk az elmúlt napok esőzéseit” – mondja a HVG-nek Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Az őszi betakarítás néhány helyen csúszhat pár napot az esőzések miatt, de figyelembe kell venni azt is, hogy a betakarítás több héttel korábban kezdődött az esős időszakot megelőző súlyos aszályos időjárás miatt, volt olyan terület, ahol közel két hónapig egy csepp eső sem esett.

A vízhiány mértéke az ország egyes területein

HungaroMet

„A múlt hét kiadós esőzései jellemzően inkább áztató esők voltak, mintsem hirtelen nagy mennyiségű felhőszakadások” – teszi hozzá a tanácsos. Az osztrák határ közelében és a Balatontól északra több mint egy hét alatt 100 milliméter esett, de az aszályos alföldi részeken ez a mennyiség inkább csak a fele volt. Az Alföld egy részén a talaj felső 1 méterében már csaknem 200 milliméter volt a vízhiány, így a csapadék itt inkább csak enyhülést hozott, noha ezek a területek vannak leginkább kitéve a belvíz veszélyének.

„Olyan nagy mértékű volt a csapadékhiány, hogy attól függetlenül, hogy az országban nagy terület belvízzel veszélyeztetett besorolású, ennyi csapadék ilyen intenzitás mellett és időintervallumban csak elenyésző és rossz vízgazdálkodású területen okozhat rövidebb ideig gondot” – magyarázza Csősz. A napokban lehullott csapadékmennyiség a mezőgazdasági területeken gyakorlatilag azonnal vagy egy-két nap alatt el is szivárgott, még ha a lakott területeken okozott is esetleg beázást vagy kisebb áradást a front – teszi hozzá.

A HungaroMet térképein is jól látható, hogy

a sok eső egyelőre csak a legfelső talajréteget tudta átitatni az Alföldön: a felső félméteres sávban 30-60 milliméter eső hiányzik a földből, míg a Dunántúlon és Észak-Északkelet-Magyarországon már víztöbblet található.

Még drámaibb a helyzet, ha a felső 100 centimétert vizsgáljuk, mert így már az ország egészében komoly hiány mutatkozik vízből. A mélyebb rétegben (az 50 és 100 centiméter közötti sávban) a talajnedvesség szintje a hasznosítható víztartalom arányában szinte az egész országban kritikus, és alig éri el a 25 százalékot. A felső 20-50 centiméteren felhalmozódott víz tehát egy újabb száraz, frontmentes hosszú periódus során hamar elpárologna, az aszályhelyzet így nem is enyhülne érdemben.

MTI / Czeglédi Zsolt

Ugyanakkor az biztos, hogy a mezőgazdaság jövő évi kilátásain némileg javított a mostani csapadék. „Az őszi vetéseknek ez abszolút jól jött, mind azoknak, akik már korábban, még a száraz magágyba vetettek, mint néhány repcetermelő, és azoknak is, akik most nedves magágyba tudják vetni a búzát, amihez ez a mostani időjárás igen kedvező lehet” – magyarázza Csősz Tibor.

Az árvízhelyzetről a legfrissebb híreinket itt olvashatja, percről percre frissülő közvetítésünk pedig itt érhető el.