A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a Fidesz-kormányzat legfőbb demográfiai célját, a születésszám növelését hivatott támogatni. A 2015 júliusában indult program részeként nyújtott támogatás jellemzően új/használt lakóingatlan vásárlásra volt felhasználható, s többször kibővítették.

A csokot 2023-ig 200 ezer család igényelte, összesen 675 milliárd támogatást és 677 milliárd kedvezményes hitelt felvéve . A program azonban a születésszám mellett az építőiparra és az ingatlanárakra is nagy hatással volt, ezeket a hatásokat 2019 harmadik negyedévéig lehet vizsgálni – állapította meg a GKI Gazdaságkutató elemzése.

A születésszám negyedévenkénti növekedési üteme 2012 és 2014 között a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) megközelítőleg azonos volt, amit itthon a csok bevezetése sem változtatott meg.

A teljes termékenységi arányszám ugyan nőtt, de Lengyelországot kivéve ez minden V4-es országról elmondható (ezen belül Magyarország és Szlovákia rátája van a legközelebb egymáshoz). Figyelembe véve, hogy Magyarország (2,1 százalék) majdnem másfélszer annyit költ GDP arányosan családtámogatásra, mint Szlovákia (1,5 százalék), a hazai programok eredményei gyengék – vélik a kutatók.

afp Fiatal anya csecsemővel, család, gyermek, anyaság, adómentesség 2022

AFP / Caia Image / Science Library

Azt a célt, hogy jelentős születésszám növekedés történjen, a csok nem érte el – hangzik a konklúzió. A nemzetközi összehasonlítás alapján ugyanis az aktív korúak jövedelmének emelkedése növeli valójában a termékenységi arányszámot, nem az ingatlantámogatások. Ezt a magyar kormány is kezdi mára belátni.

Ha a születésszámra nem is, az építőiparra és az ingatlanárakra jelentős hatást gyakorolt a csok rendszere. Hatására ugyanis megnőtt lakóingatlan-kereslet első körben azonnal hatott az építőipari kapacitásokra. Az építések volumenének növekedése munkaerőhiányt okozott az építőiparban, illetve jelentős többletkeresletet generált az építőanyag iparban.

A lakó- és nem lakó épületek építésén dolgozók száma a 2010-es évek elején stagnáló 30 ezerről, 2019-re 50 ezerre nőtt . A területen dolgozók bruttó bérnövekedése azonban elmaradt az átlagos bérnövekedési ütemtől, pedig a bérstatisztikában a foglalkoztatás nagy mértékű fehéredése (legális foglalkoztatás) is megjelenik. Ez arra utal, hogy az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása nőtt elsősorban.

Az építőanyagipar hazai értékesítési volumene 2015 előtt csökkent, majd ez a csok bevezetését követően megfordult, és átlagosan évi 18 százalékkal nőtt, emellett a korábban növekvő export stagnált. Az építőanyagok iránt megnövekedett kereslet, a környező országokhoz (12-14 százalék) képest magasabb áremelkedést eredményezett (28 százalék) a vizsgált négy évben , mert nem volt elég kapacitás a többletkereslet kielégítéséhez.

A csok az ingatlanpiaci árak emelkedéséhez is hozzájárult. Európai szinten Magyarországon drágultak leginkább az ingatlanok reáláron, amelyek a támogatások miatti javuló árvárakozások is okoztak – véli a GKI kutatói.