Itt van a részletes számítás: mekkora lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek ingatlanba forgatása?
Ők azok, akik 8,5 millió forintnyi önkéntes magánnyugdíjpénztári megtakarítással is rendelkeznek. Ennyi önerő már elég lehet ahhoz, hogy befektetési céllal vásároljanak meg egy kisebb fővárosi lakást.
Átlagosan 2 millió forint megtakarítással rendelkeznek a nyugdíjpénztári tagok, de akadnak 8,5 milliós megtakarítások is – írj a Bankmonitor, amelynek szakértői megnézték, mire mehet az, aki ingatlanba forgatja át a megtakarítást, kihasználva a kormány által 2025-re kínált lehetőséget.
A 8,5 millió forintos megtakarítás már elég lehet önerőre egy kisebb fővárosi ingatlanhoz, amely nyugdíj-kiegészítő jövedelemforrásnak sem utolsó választás – írják. Arról, hogy miként lehet felhasználni a megtakarításokat, itt írtunk:
Megjelentek a szabályok, de maradt 10 nyitott kérdés a nyugdíj-megtakarítások lakáscélú felhasználásával kapcsolatban
Megjelent a jogszabálytervezet a nyugdíj-megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról. Számos kérdés tisztázódott, de akad azért még néhány nyitott pont. Mi lesz azokkal, akik önerőből vásárolnának lakást? Mi lesz azokkal, akik építkeznek? Mit értünk hiteltörlesztés alatt?
Egy 8,5 milliós megtakarítás beforgatásával, ha 20 százalékos önerőt veszünk, a Bankmonitor számítása szerint akkor maximum 34 millió forint lakáshitelt adhat a bank. Tehát összesen 42,5 millió forintból gazdálkodhat a megtakarító, ennyiért kell valahol lakást találnia.
Ennyiből a belső kerületekben egy 32 négyzetméteres, a külsőkben akár 60 négyzetmétert is megközelítő alapterületű lakásra is futhatja.
Könnyebb lakást venni, mint egy éve
Jobban nőttek a bérek, mint az ingatlanárak, önerőből és hitelből is könnyebben juthatunk lakáshoz, mint egy évvel ezelőtt.
A lap szerint így a gazdagok eljátszhatnak a gondolattal, hogy befektetési célra vásároljanak lakást a magánnyugdíj-megtakarításból. A fő kérdés ilyenkor persze az, hogy mennyiért lehetne kiadni egy 42,5 millió forintos budapesti ingatlant. Tegyük fel, hogy az ingatlantulajdonos évente 5 százalékos nettó bérleti bevételre számíthat, azaz évente kb. 2,1 millió forintot tud megtermelni az ingatlanja. Ez teljesen reális eredmény, hiszen ebben az esetben havonta 177 ezer forint körüli nettó bevételről beszélünk.
Márpedig ennyi pénzt még az adók és egyéb fenntartási költségek levonása után is képes lehet kitermelni egy fővárosi kiadott lakás.
A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az első 20 évben az ingatlantulajdonosnak a 253 ezer forintos törlesztőrészletet is fizetniük kell. A bérleti díj eleinte ennek csak a 70 százalékát fedezi, a hiányzó összeget – havonta 76 ezer forintot – bizony zsebből kellene törlesztenie. Jó hír, hogy a bérleti díj a lakásárakkal és a keresetekkel együtt emelkedhet, tehát az idő előrehaladtával a havi törlesztőnek egyre nagyobb részét (előbb-utóbb akár az egészét is) fedezheti.
A végén pedig a hitel kifutását követően élethosszig tartó bevételi forrással – egy tehermentes ingatlannal – szállhat ki a projektből.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
