A parlament gazdasági bizottsága kérdezte Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztérium munkájáról és terveiről. Az ÉKM alá tartozó vasútnak nagyon rossz éve van, nem csoda, hogy erről is sok szó esett. A Telex tudósítása szerint amikor megkérdezték a minisztert, miért hanyagolta el a kormány a vasutat, ő azt válaszolta: az a társadalmi igény, hogy utakat építsen a kormány, a kötött pálya fejlesztése csak ez után következik a fontossági sorrendben.

Új vasúti járművek beszerzése nem szerepel a 2025-ös költségvetésben, ez 2026 előtt szinte lehetetlen – mondta. Ehhez azt tette hozzá, hogy így viszont a kormánynak végig kell gondolnia, nem lehet-e a járművekre szánt pénz egy részét az országon belül tartani a magyar vasúti járműgyártás felélesztésével.

Azt is megígérte: 2028-ig megkezdődik a HÉV-ek felújítása, a ráckevei, a csepeli és a szentendrei vonalon 2029-re be is fejeződik, 2030-ra pedig a gödöllői és a csömöri vonalakon is jelentős fejlesztéseket szeretnének.

Beszélt arról is, hogy több beruházást már nem fognak nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítani, mert a korábbiak közül soknak társadalmi és politikai hátrányai voltak. Arra is kitért, hogy az ingatlanfejlesztők 30-40 százalékos haszonkulccsal dolgoznak, ha olcsóbb lakásárakat akarunk, akkor ezen kell változtatni.

Azt is megemlítette, hogy Varga Mihálytól most minden forrást megkap, de „hogy az új pénzügyminisztertől megkapom-e, azt nem tudom”. Ennek kapcsán a 444 emelte ki, hogy ő lett az első kormánytag, aki nem csak rébuszokban beszélt a jövő tavaszra várható átalakításokról. Arra Orbán Viktor már utalt, hogy amikor 2025 márciusában Matolcsy György második jegybankelnöki mandátuma lejár, akkor Varga Mihály és Nagy Márton közül az egyik gazdasági csúcsminiszter, a másik pedig MNB-elnök lesz, és ugyan a kormányon kívüli elemzők tudni vélik, hogy Nagy Márton marad miniszter, Varga pedig a jegybankhoz megy, most először mondta ki ezt valaki a kormányból is.