A 2022-es választások óta gyakorlatilag befagyasztotta az Országgyűlés a pártok és a pártalapítványok támogatását, holott azóta a forint elveszítette vásárlóereje egyharmadát.

A pártok között a 2022-es választási eredmény alapján 2548,8 millió forintot osztanak szét, ebből 1014 millió jut a Fidesznek, 160,5 millió a vele szövetséges KDNP-nek, a többin a hét parlamenti és két azon kívüli párt osztozik. Vagyis a kerekítve 2,5 milliárd forintnak közel a felét a kormánypártok viszik el. A parlament elé hétfőn napokban bekerült 2025-ös költségvetés tervezete ugyanezeket a számokat tartalmazza, a pártok támogatásában semmiféle inflációkövetés, valorizáció nem történik.

A pártalapítványokében sem. A támogatott pártok alapítványaira a 2022-es választások óta évről évre 3230,4 millió forintot szavazott meg az Országgyűlés, és a jövő évi költségvetés tervezetében sem szerepel ennél nagyobb előirányzat. Ennek a – kerekítve – 3,2 milliárdos summának több mint a fele a Fideszre és a KDNP-re jut, 1,6, illetve 0,15 milliárd forint.

Ezek egyébiránt a költségvetésben szabad szemmel nem látható összegek. Olyannyira, hogy a 2023-as költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben a költségvetés funkcionális mérlegeiben felbukkan ugyan a párttámogatás címszó, történetesen a „szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások” között, de a kiadások megoszlásának adatsorában nem is szerepel mellette szám. Összehasonlításképpen, sport és szabadidős tevékenységre a költségvetési kiadások 1,1 százaléka, hitéleti tevékenységre 0,4 százaléka jutott abban az évben. Ezek azért már látható és mérhető összegek.

A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat kinyomtatva és szalaggal átkötve.

Fazekas István

Mindeközben az állami média költségvetési támogatása folyamatosan emelkedik. 2022-ben 110,7 milliárdos apanázsban részesültek az egykori közszolgálati média 2010 óta szisztematikusan a kormány és a kormánypártok propagandistáivá formált szervezetei, ez jövőre 132,3 milliárdra duzzad.

Hosszabb időszakra visszatekintve az is kiderül, hogy a pártok és pártalapítványok támogatását voltaképpen a 2018-as választások óta befagyasztva tartja az Országgyűlés, 2548,8, illetve 3230,4 millió forinton. Vagyis reálértéken tudatosan és szisztematikusan csökkenti a politikai küzdelmek főszereplőinek mozgásterét. A parlamenti választások éveiben azért valamelyest besegít: 2022-ben például 6 milliárd forintot különített el kampányra. Egyébiránt 2018-ban is ugyanennyit, vagyis ez sem emelkedett azóta egyetlen fillérrel sem.

Nem úgy, mint az állami média, amely 2018-ban 73 milliárd forintos költségvetési juttatásban részesült, jövőre pedig, mint láttuk, 132,3 milliárdra számíthat, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a tervezetet.

A véleményformálásban meglévő kormányzati erőfölényt persze nem lehet erre a két tényezőre, a pártok és az állami média támogatására leegyszerűsíteni. Hiszen a kormányközeli sajtóbirodalmon kívül ott van még például Rogán Antal külön kasszája is. Ő 2024-ben csaknem 40 milliárdot fordíthatott kormányzati kommunikációra, és ezt az összeget jövőre is megkapja, holott nem is lesznek választások. De 2026 tavaszán már igen.