Andrzej Duda köztársasági elnök meghátrált: nem vállalta a vétót, pénteken aláírta a 2025-ös költségvetési törvényt.

Sokan azt várták, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldi a büdzsét, mert alkotmányellenesnek tartja, hogy törölték belőle az alkotmánybírák fizetését. Ezzel viszont megakadályozta volna a pedagógusok és más közalkalmazottak béremelését, a nyugdíjemelést, az általa is kiemelt fontosságúnak tartott hadseregfejlesztést.

Ezt a kormánnyal egyébként nagyon feszült viszonyban álló köztársasági elnök, aki szinte naponta keveredik szóváltásba a miniszterelnökkel, nem merte vállalni. Támogatóitól, a jobboldali ellenzéktől máris éles bírálatokat kapott emiatt.

A lengyel jog szerint aláírás és kihirdetés után is kérhet alkotmányossági vizsgálatot – ezt tette most is –, de ennek nincs jelentősége: az Ab döntését a kormány figyelmen kívül fogja hagyni, hiszen a bérmegvonást is éppen az Ab legitimitásának hiányával indokolja.

A 2023 őszén alakult parlamenti többség már tavaly lemondásra szólította fel az Ab-t, mert két tag megválasztását törvénysértőnek tartja, és emiatt az egész testületet elutasítja, döntéseit nem teszi közzé, és ezzel megakadályozza a hatályba lépésüket. A szejm törvényt hozott az Ab átalakításáról, ez azonban az államfő vétója miatt nem vált hatályossá.

A költségvetésből törölték a többség által szintén törvénytelennek tartott Országos Bírósági Tanács tagjainak napidíjfedezetét is, és csökkentették a Legfelső Bíróság és a Köztársasági Elnöki Hivatal büdzséjét.

Továbbá az elnökválasztási kampány elindulása után továbbra sem fizetik ki a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező korábbi kormánypárt, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) költségvetési támogatását, mert a kormány az Állami Választási Bizottság több, egymásnak ellentmondó határozata közül azt ismeri el, amely szerint a támogatás a 2023-as parlamenti választási kampány során elkövetett szabálytalanságok (elsősorban az állami pénzek pártpropagandára történt felhasználása) következtében nem jár.

Mindebből látható: az Európai Bizottság tavaly nyári döntése, amely szerint Lengyelországban már nem áll fenn a jogállamiság súlyos megsértésének veszélye, inkább megelőlegezett bizalomnak volt tekinthető.

Az államfő aláírása után hatályba lépő költségvetés fő baja egyébként nem az, hogy hiányzik belőle az alkotmánybírák béralapja, hanem hogy a hiány 289 milliárd złoty, a GDP 7,3%-a, vagyis nagy kockázatokat tartalmaz. Közben folyik az elnökválasztási kampány – május 18-án szavaznak a lengyelek –, és teljesen kiszámíthatatlan az eredmény.

A mostani jobbközép vezető kormánypárt jelöltjének, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármesternek úgy kellene a jobboldalon is támogatókat szereznie, hogy közben meg kell küzdenie saját támogatóik csalódottságával, mert választási ígéreteik zömét nem teljesítették részben a köztársasági elnök és más „örökölt” tényezők, részben saját koalíción belüli ellentéteik miatt.

Az viszont csaknem biztos, hogy ha nem ő győz, akkor az elvben 2027-ig mandátummal rendelkező Tusk-kormánynak is vége, mert a formailag párton kívüli, de markánsan PiS-támogató Karol Nawrocki történész győzelme esetén visszatér a politikai ellenfeleit máris börtönnel fenyegető, bosszút lihegő Kaczynski is. És vele mindaz az illiberális politika, amitől nagy nehézségek közepette és mérsékelt eredményességgel próbálnak megszabadulni 2023 decembere óta.