Donald Trump amerikai elnök ígérete, hogy 100 százalékos vámokat vet ki a Tajvanon gyártott félvezetők behozatalára, egyrészt újabb csapást mérhet az Nvidiára, amelynek részvényei 17 százalékkal zuhantak be hétfőn abban a pánikszerű tőzsdei eladási hullámban, amelyet egy kínai startup által olcsón kifejlesztett és állítólag az OpenAI-nál kisebb számítási igényű, így kevesebb és kevésbé fejlett chipekkel is üzemelő, DeepSeek mesterséges intelligencia alkalmazás R1 nevű új nyelvi modelljének bemutatása után indult el.

A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy az új fejlesztés által az Nvidia chipjei iránt csökkenhet a kereslet. A chipgyártó tőzsdei értéke egyetlen nap alatt 589 milliárd dollárral apadt, ami negatív történelmi rekord, a vámokkal kapcsolatos újabb rossz hírek pedig a piaci korrekciót is elnyújthatják.

Másrészt Trump bejelentése nagyon rossz hír Tajvan számára is, és az amerikai külpolitika távol-keleti geopolitikai fordulatára utalhat. Ha ugyanis a chipgyártók a magas vámok miatt elhagyják az ázsiai szigetországot – ami persze még magas vámok mellett is hosszú évekbe telne –, akkor a Nyugat számára elvesztené azt a stratégiai jelentőségét, amiért mindenáron meg kellene védeni egy esetleges kínai invázió vagy politikai hatalomátvétel ellen.

Az Nvidiahoz hasonló technológiai cégek már régóta a tajvani TSMC-re, a világ legnagyobb szerződéses félvezető-gyártójára támaszkodnak az Egyesült Államokban tervezett speciális mesterséges intelligencia-chipek gyártása során.

Ez a jól működő kapcsolat került veszélybe, amikor az amerikai elnök a republikánusok előtt tartott hétfői beszédében egyebek mellett azt is kijelentette, hogy a Tajvanra kivetett vámok célja a chipek gyártásának visszahozása az Egyesült Államokba.

„Elhagytak minket, és Tajvanra mentek”

– panaszolta Trump, látszólag azokra az amerikai cégekre utalva, amelyek a TSMC-től szerzik be a processzorokat. A politikus szerint a vállalatok visszahoznák a gyártást, ugyanis nem akarnak „25, 50 vagy akár 100 százalékos vámot” fizetni.

A tajvani félvezetőkre kivetett amerikai vámok meredek költségnövekedést okoznának az Nvidia és más nagy ügyfelek, például az Apple és az AMD számára. A chipgyártás az USA-ban kevésbé fejlett és drágább, mint Tajvanon. Ez az oka annak, hogy 2024-ben a TSMC bevételének 70 százaléka az észak-amerikai ügyfelektől származott.

Ha Trump esetleg visszakozna is a Tajvanra kivetett vámok ügyében, az amerikai vezetők akkor is bizonyosan egyre óvatosabbak lesznek a Tajvantól való chipfüggőség miatt.

Kína már régóta az invázió lehetőségével fenyegeti a 24 millió lakosú és csak valamivel több mint harmadmagyarországnyi szigetet, és ennek kifejezéséül mind komolyabb hadgyakorlatokat tart a térségben. Ezek az erődemonstrációk gyakran át is lépik a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között. Legutóbb január 18-án tartott hadgyakorlatot, amelyen Kína 17 repülőgépe és hat hajója közelítette meg Tajvant, 13 repülő pedig be is hatolt Tajvan légvédelmi övezetének délnyugati részébe.

Emberek sétálnak a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) innovációs múzeumából a vállalat hszincsui székhelyén, 2024. november 21-én.

AFP / I-Hwa CHENG

Ha valakinek még kétségei lennének, Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében nyomatékosan ki is fejtette, hogy

„senki sem állíthatja meg Kína és Tajvan újraegyesítését”.

Kína ugyanis saját területének tekinti Tajvant, miközben annak kormánya elutasítja a pekingi követeléseket, és kitart amellett, hogy csak a saját népe dönthet a jövőjéről, amit Pekingnek tiszteletben kell tartania. Kína emellett politikai nyomásgyakorlással is szeretné mind szorosabban magához ölelni az 1949-ben a kommunista Kínai Népköztársaság kikiáltása óta Kínai Köztársaság néven önállóan kormányzott szigetet, egyelőre sikertelenül. Tajvan ugyanakkor maga sem nézi tétlenül a fenyegetést, és az amerikai támogatás mellett maga is modern haderőt tart fenn.

Miközben egy háború jelenleg senkinek sem érdeke, az Egyesült Államokban így is különösen nagy félelmeket kelt, hogy a sziget megtámadása óriási zavarokat okozhatna az amerikai gazdaságban, veszélyeztetve az amerikai technológiai szektor nagy része számára létfontosságú chipek szállítását. Ebből kapott kis ízelítőt a piac a Covid-járvány alatt, ami rámutatott az ellátási láncok sebezhetőségére.

Joe Biden elnök a CHIPS-törvény részeként ösztönzőkkel, például adókedvezményekkel igyekezett több félvezetőgyártó céget arra ösztönözni, hogy az Egyesült Államokban telepedjenek le. Ennek a törvénynek a hozadékaként a tajvani TSMC is szép summához jutott: 6,6 milliárd dolláros támogatáshoz és 5 milliárd dolláros hitelhez – ez egyébként a legnagyobb pénzügyi csomag, amelyet az Egyesült Államok kormánya a CHIPS-törvény értelmében jóváhagyott. A TSMC a finanszírozásból három félvezetőgyártó létesítményt épít Arizonában 65 milliárd dolláros beruházás keretében, és tevékenységének egy részét az Egyesült Államokba telepíti.

Bár Trump az amerikai chipgyártás ösztönzése érdekében vámok kivetését lengette be, az amerikai chipgyártó ágazatnak évekbe telhet, mire a tajvanihoz hasonló kapacitást tud kiépíteni. Az átállás eközben önmagában is magasabb árakat jelenthet a tajvani chipekre támaszkodó hardverek, például az Apple iPhone-ok, az Nvidia GPU-k és az AMD processzorok esetében.

„Ha az lenne az érv, hogy így kényszeríthetjük arra, hogy ide költözzön, akkor ez nem áll meg, mert a TSMC már most is ide költözik” – mondta William Reinsch, a Center for Strategic and International Studies vezető tanácsadója a Yahoo Finance-nak tavaly, miután Trump először felvetette a vámok kivetésének ötletét. „Már építenek egy gyárat Arizonában. Ez már folyamatban van, és a vámok ezt nem gyorsítják, sőt, sokkal inkább megnehezítik az erőfeszítést.”

A Reuters által kedden ismertetett nyilatkozatában a tajvani gazdasági minisztérium azzal érvelt, hogy „a tajvani és az amerikai félvezető- és más technológiai iparágak nagymértékben kiegészítik egymást, különösen az amerikai tervezés és tajvani gyártás modellje, amely a tajvani és az amerikai iparágak számára egyaránt előnyös üzleti modellt hoz létre.”

A TSMC üzem tainani üzeme

AFP

Tajvan kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben tavaly 83 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, az USA-ba irányuló export pedig rekordot döntött 111,4 milliárd dollárral, amit a csúcstechnológiai termékek, például a félvezetők iránti keresletnek köszönhet. A fellendülést részben a mesterséges intelligencia adatbázisok chipigénye hajtja. A mesterséges intelligencia azon ágazatok közé tartozik, ahol az USA és Kína egyre élesebb harcot vív a globális technológiai dominanciáért. Január 21-én Trump az OpenAI, a SoftBank és az Oracle vezetőivel együtt bejelentette, hogy 500 milliárd dolláros kezdeményezést indít az amerikai AI-infrastruktúra vezető pozíciójának megerősítésére.