szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A kutatók szerint a kormánynak azokat az ágazatokat kellene támogatnia, amelyekben a magyar cégek az exportképesek, ehelyett viszont kiszolgáltatottá teszik a hazai gazdaságot a multik által uralt ágazatoknak.

A magyarországi cégek export árbevételének 80 százaléka külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik – ez derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzéséből, amely a hazai exportőr cégek árbevételeit vizsgálja. A kutatás szerint a magyar tulajdonú cégeknek 6,6 ezer milliárd forint bevétele van ilyen forrásból, a külföldieknek ezzel szemben 27,3 ezer milliárd.

Ágazati bontásban a feldolgozóiparból származik az exportbevételek túlnyomó többsége, 71 százaléka, a második legnagyobb szektor a kereskedelem és a szolgáltatás 24 százalékkal. A vállalatok mérete szerint a kivitel 71 százalékáért a nagyvállalatok felelnek, a középvállalatok 18, a kis-, illetve mikrovállalatok pedig 7 és 3 százalékban részesülnek a kivitel utáni bevételekből.

A külföldi tulajdonú cégek exportjában még nagyobb a feldolgozóipar szerepe 83 százalékkal, ezzel szemben a hazai tulajdonú vállalatok elsősorban a kereskedelem és szolgáltatás területén exportálnak (53 százalék), esetükben a feldolgozóipar mindössze 24 százalékot tesz ki, de jelentős az energia- és közmű ágazat is (19,5 százalék). Az elemzők ugyanakkor kiemelik, hogy a kisebb hazai cégek általában nem közvetlenül viszik ki a külföldi piacokra a termékeiket, hanem kereskedők bevonásával, erre jó példa, hogy a legnagyobb magyar borexportőr a német Lidl.

A GKI szerint a kis, nyitott magyar gazdaság részben a korábbi kormányzati döntéseknek, például az autó- és akkumulátorgyárak támogatásának köszönhetően kiszolgáltatottá vált egyes ágazatok irányába. Ráadásul a feldolgozóipar sok munkaerőt is igényel, amely gazdasági feszültségekhez vezethet, a nagy cégek elköteleződését pedig adófizetői pénzzel próbálja meg megvásárolni a magyar állam. Az elemzők szerint inkább azokba az ágazatokba kellene fektetni, amelyekben a magyar tulajdonú cégek a versenyképesek, de a jelenlegi gazdasági stratégia ehelyett a kései 20. századi elképzelések alapján épül fel.

Borítóképünk illusztráció.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!