Az előzetesen vártnál csúnyább inflációs számra kezdte el felkészíteni a kormány a közvéleményt: Nagy Márton szombaton arról beszélt, hogy „meglepetésinfláció” jöhet, amikor kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal kiadja a februári adatot. Most nyilvános az új szám, és ezen az látszik, hogy az infláció tényleg nem lassult a januári 5,5 százalék után,

februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt, januárról februárra 0,8 százalékkal nőttek az árak.

Ennél magasabb infláció utoljára 2023 novemberében volt. Az Eurostat eddig 20 másik ország februári adatát adta ki, ezek közül mindegyiknél magasabb a magyar infláció – már januárban is EU-rekorder volt a mi adatunk, amikor majd minden tagállamból bejönnek a végleges számok, valószínűleg a februári legnagyobb infláció is vagy a magyar vagy a román lesz.

Részletesen így jött ki a szám:

• a szolgáltatások átlagosan 9,2 százalékkal drágábbak, mint egy éve ilyenkor;
• az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt;
• az alkoholos italok és a dohány ára 5 százalékkal emelkedett;
• az egyéb termékek kategória, benne az üzemanyagokkal, gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel 2,7 százalékkal drágább lett;
• a ruhák 1,8 százalékkal;
• a tartós termékek 1,6 százalékkal drágultak;
• a háztartási energia pedig a KSH számítása szerint 0,2 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

A leginkább szembetűnő az, ami az élelmiszerekkel történik, az ottani áremelkedés 2023 novembere óta most a legmagasabb. Extrém példa, hogy a liszt 44,3, az étolaj 27,5, a tojás 24,7, a tej 22,5, a vaj és a vajkrém 19,2 százalékkal drágult. Egyetlen hónap alatt, januárról februárra 1,2 százalékos volt az élelmiszerek drágulása, ezt leginkább az étolaj (5,4), a kávé (5,2), a margarin (4,4), a zöldség és gyümölcs (3,8) és a kenyér (3,3) húzta fel, miközben a tej 2,6, a sertéshús 0,8 százalékkal olcsóbb lett a januárinál.

De továbbra is nagy a szolgáltatások inflációja is, sőt, változatlanul nagyobb az élelmiszerekénél – 2023 decembere óta minden hónapban ez az a csoport, amely a legcsúnyábban drágul. Itt sokáig az okozott nagy áremelkedést, hogy a dolgozók béremelése és a megugró céges energiaárak egyszerre jelentettek nagy megterhelést a vállalatoknak, főleg az után, hogy a Covid-válság alatt nem nagyon tudtak árakat emelni, úgyhogy már nem lehetett tovább húzni. Most pedig következnek az év eleji inflációkövető átárazások – ráadásul ezek közül még nem is mind látszik a februári inflációban, mert csak márciustól jön.

De már az első két hónap nagyon csúnya volt: januárban 2,2 százalékkal voltak magasabbak az átlagos szolgáltatásárak, mint decemberben, és februárban még onnan mentek 1,2 százalékkal feljebb. A telefon- és internetdíj átlagosan 14,9 százalékkal magasabb, mint egy éve volt, a lakbér 12,2, a lakáskarbantartás 10,4, a járműjavítás pedig 10,3 százalékkal.

Szintén az év eleji átárazások érintik leginkább a dohányárukat, ezek most 4,9 százalékkal drágábbak, mint egy éve voltak.

Ahogy mindig, úgy most is nagyon fontos része az inflációnak az üzemanyagár. Ezúttal ez átlagosan 3,8 százalékkal volt magasabb, mint egy éve. Az első ránézésre semmitmondó nevű, valójában nagyon is fontos „egyéb cikkek” csoport másik alapvető jelentőségű összetevője, a gyógyszer is 3,2 százalékkal drágább a tavaly ilyenkorinál.

És ahogy haladunk, a következő években sokat figyelhetünk arra is, hogy mi minden történik a nemzetközi piacokon és a forintárfolyammal, ahogy egyre reálisabb fenyegetés a vámháború. Mindkettő a tartós termékek árát befolyásolhatja leginkább. Érdekes, de a forint az elmúlt hónapban épp erősödött (már csak azért is, mert pont a magas infláció miatt azt várják a befektetők, hogy sokáig magasak maradnak a kamatok). Viszont most még korai volna azt várni, hogy ez megjelenik az inflációban, hiszen februárban jellemzően azokat a termékeket adták el, amelyeket még 2024 végén, 2025 legelején, kimondottan rossz árfolyam mellett hoztak be a nagykereskedők az országba. Ráadásul egyre nőnek az ipar termelői árai is, márpedig az előbb-utóbb átszivárog a fogyasztói árakba. Az új autók 6,6, a szobabútorok pedig 2,9 százalékkal drágultak egy év alatt – ezt a csoportot továbbra is az tartja viszonylag alacsony szinten, hogy a használt autó 2,9 százalékkal olcsóbb lett.

És fontos részlete volt az idei februárnak az, hogy kivételesen olyan időjárás volt, amilyennek februárban mindig lennie kellene, azaz hideg. Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta ez volt az első olyan hónap, amikor a magyar földgázfogyasztás meghaladta a háború előtti szintet, de még a 2019-2021 közötti időszak átlagánál is több földgáz fogyott, így pedig arra lehetett számítani, hogy a szokásosnál többen kerülnek a nyomott árat biztosító fogyasztási határ fölé.

Valóban így történt: a vezetékes gáz 0,1, az áram 0,6 százalékkal drágult. Sőt, a palackos gáz ára is nagyot ugrott, 10,1 százalékot. Ami miatt mégis olcsóbbra hozza ki a KSH a rezsit, mint egy éve, az az, hogy a tűzifa 4,9 százalékkal olcsóbb lett.

Úgyhogy a nagy kérdés: mi lesz most?

A kormány már eddig is fenyegette a boltokat, nem okozna nagy meglepetést, ha ezzel most még jobban rákapcsolnának. Már az, hogy Nagy Márton a berendelte az üzletláncok vezetőit, hozott némi hatást: egymás után adták ki a boltok a közleményeket arról, hogy épp minek az árát vitték le – ami eddig akciós újság volt, az most kormánypropaganda. Orbán Viktor is ott tart, hogy ha majd önként nem csökkentik a kereskedők az árakat, akkor szó lehet durvább beavatkozásról is, szó volt már arról, hogy a kormány írásba adná, mennyi lehet a haszon felső határa, vagy épp újra árstop, mint ha az előző bármit is használt volna.

Közben nem tudjuk még, mi lesz a vámháborúból – Donald Trump néhány rosszabb hetén kétnaponta jelent be és von vissza vámokat, úgyhogy amikor épp az EU-t fenyegeti, izgalmas kérdés, ezt mennyire lehet komolyan venni, de ha tényleg beváltaná a fenyegetéseit, az elég nagy baj volna nekünk is.

Egy hónapja ilyenkor mindenesetre az elemzők a januári számot meglátva sorra kezdték el megemelni az egész éves inflációs várakozásukat. A Magyar Nemzeti Bank akkori vezetői és a március elején hivatalba lépett Varga Mihály is jelezte, hogy rövid, de igazán középtávon sem reális opció a kamatcsökkentés, annyira nagy az infláció.