A török hatóságok szerda hajnalban őrizetbe vették Recep Tayyip Erdogan fő politikai ellenfelét, Isztambul polgármesterét. Ekrem İmamoglut korrupcióval és terrorizmussal vádolják, ám, hogy mi alapján, az egyelőre nem tisztázott.

Az intézkedés ráadásul alig néhány nappal azelőtt történt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) előválasztást tartott volna, ahol vélhetően İmamoglut választották volna meg elnökjelöltnek. İmamoglut máshogy is próbálták ellehetetleníteni: az Isztambuli Egyetem kedden jelentette be, hogy szabálytalanságok miatt érvényteleníti a diplomáját, ami azért jelenthet gondot, mert enélkül nem lehet indulni az elnökválasztáson.

Az ellenzéki vezető őrizetbe vétele után Isztambul kormányzósága március 23-ig felfüggesztette a demonstrációk jogát „a közrend fenntartása érdekében”. Emellett több metróállomást és belvárosi utat is lezártak.

Nem jó dolog most a török tőzsdén kereskedni

Serhat Cagdas / ANADOLU AGENCY / Anadolu via AFP

A hírek hatására a török tőzsde óriási, 6 százalék feletti mínuszba került, ami miatt átmenetileg fel is függesztették a kereskedést. A hatás azért ekkora, mert mint a Portfolio megemlékezett róla, a török részvények 62,5 százalékát a belföldi befektetők birtokolják, ők pedig meglehetősen érzékenyen reagálnak arra, ha politikailag bizonytalan időszak elé néz az ország.

Erdogan lépése a török lírára is hatással volt, amely egy ponton 14,5 százalékot esett a dollárral szemben, ám idővel korrigált, és immár „csak” 7 százalékos a vesztesége. Mindez amúgy nem jó hír a forintnak sem: az ilyen bizonytalan időszakban a befektetők a biztonságos eszközöket keresik, így nem meglepő módon erősödik a dollár, és gyengül a forint.

„Ez nemcsak a politikai ellenzék elleni támadás, hanem a kulcsfontosságú üzleti szereplők ellen is, akik jelentős szerepet töltenek be az ország gazdaságában” – kommentálta az eseményeket Wolfgano Piccoli, londoni Teneo szakértője a Reutersnek. Szerinte most az a fő kérdés, hogy Törökország végleg elindul-e az orosz úton, vagy van még remény arra, hogy megmarad demokratikus országnak.

William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza szerint a líra bezuhanása igen komoly kihívásokat okoz a török jegybanknak, amely évek óta hiába próbál küzdeni az infláció ellen, de a kormány számára is gondot okozhat, hogy ilyen körülmények között rávegye a befektetőket arra, hogy érdemes török részvényeket vásárolni.

Márpedig ez most biztosan nem megy, Nick Rees, a londoni Macro Research vezetője szerint a kereskedők jelenleg épp újraértékelik Törökország politikai kockázati prémiumát, addig is pedig biztos, ami biztos alapon eladják a birtokukban lévő lírát.