Követi az amerikai elnök lépéseit Peking, szerdán bejelentették, hogy a korábbinál 50 százalékkal magasabb, 84 százalékos vámot tesznek ezután az amerikai árukra – jelentette a SkyNews.
A lépés előzménye, hogy előbb a Donald Trump vezette USA 20 és 34 százalékos, kínai árukat sújtó vámjára hasonló mértékű ellenvámot jelentettek be, amire Washington másfélszeresével, 104 százalékra emelte saját vámjait. Erre jött most az újabb kínai emelés – akárcsak egy pókerpartit néznénk.
Összeurópai mozgalom indult az amerikai termékek és szolgáltatások bojkottjára Donald Trump külpolitikai ámokfutásának hatására. Sok mindent kiválthatunk európai alternatívákkal, de a Google-nak, a Facebooknak és a Microsoftnak egyelőre nem kell attól tartania, hogy bevételei a kontinensen úgy visszazuhannának, mint Elon Musk Teslájának.
A szerdán komollyá váló – ekkortól élnek az USA által belengetett vámok – kereskedelmi háború egyre kiterjedtebbé válik: az EU az ismertté vált tervek alapján a trumpista államokat célozza, miközben Kanada is viszontvámokkal – a dánok és a kanadaiak kreatív egyéni bojkottal is – száll be a küzdelembe, ami a tőzsdei hangulatot is lehúzta, Budapestet is beleértve. Trump viszont nem zavartatja magát, már a gyógyszeriparra feni a legújabb vámjait, és kéjes örömmel újságolja, hogy az országok épp kinyalják a seggét, hogy alkut kössön velük.
Zuhannak a tőzsdék, elszálló inflációtól és recessziótól fél az USA, világválságtól a bolygó többi része – de mi lehet a logika abban, amit Donald Trump csinál? Bemutatjuk, miben bízik az amerikai elnök, amikor épp felrúgja a teljes világrendet, és mi a célja mindezzel.
2025. április elején az „America first” jegyében gyakorlatilag az egész világgal szemben száz éve nem látott, brutális „viszontvámokat” jelentett be Donald Trump. Az amerikai elnök lépése nyomán világszerte összeomlottak a tőzsdék, és durván megnőtt egy globális vámháború esélye. Cikksorozatunkban a Trump-vámok hatásait mutatjuk be.