„2025 elején robbanásszerű növekedés várható” – ígérte meg Orbán Viktor tavaly októberben, amikor arról beszélt, hogy „a gazdasági semlegesség 3-6 százalékos gazdasági növekedést fog jelenteni”. Nos, ma reggel kijött a Központi Statisztikai Hivatal adata az idei első negyedéves GDP-növekedésről, és robbanás helyett még egy kisebb pukkanásról sem lehet beszélni:

a gazdaság teljesítménye a nyers adat szerint stagnált, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest.

Az előző negyedévhez, tavaly október-decemberhez viszonyítva pedig 0,2 százalékkal esett vissza a gazdaság.

Mindkét adat sokkal rosszabb, mint a három hónappal ezelőtti, akkor éves szinten 0,4, negyedéves összehasonlításban 0,5 százalékos volt a növekedés.

Az elemzők nem vártak túl fényes negyedévet, de ami történt, az szó szerint a legrosszabb várakozást igazolta: a Portfolio összesítése szerint a legpesszimistább prognózis 0,4 százalékos éves visszaesést várt, az elemzői vélemények középértéke 0,3 százalékos növekedés volt.

Arról, hogy pontosan hogyan jött ki az adat, hagyományosan csak később tesz közzé részleteket a KSH, egyelőre annyi állt a közleményben, hogy az ipar és az építőipar gyengén teljesített, a szolgáltató szektor segítette a gazdaságot.

Nem segített a naptár sem, pedig eggyel több munkanap volt ebben a negyedévben, mint tavaly ilyenkor. A legfontosabb különbség itt az, hogy tavaly március 31-e és április 1-je volt húsvét, idén pedig április 20-21-e, azaz tavaly az első, idén a második negyedéves statisztikában jelenik meg az összes ünnepi bevásárlás hatása. De nem lehet minden gyengeséget erre fogni.

Sokkal nagyobb baj az, hogy a magyar ipar katasztrofálisan rosszul teljesít továbbra is. 1990 óta 2023-2024 volt az első olyan időszak, amikor két egymást követő évben csökkent a termelés, és még csak a gyenge bázisról sem indult felfelé: idén januárban 3,9, februárban a munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal rosszabb volt a teljesítmény, mint 2024 azonos időszakában (márciusi szám még nem jött ki). Ráadásul a megrendelések sem tartanak ott, mint tavaly ilyenkor. A járműgyártás 3, illetve 10,4, az akkumulátorgyártás 46, valamint 37 százalékkal esett vissza az első két hónapban – ez az a két ágazat, amelyre a kormányunk feltette a gazdaság jövőjét. Nem segít az építőipar sem, ott januárban 9,6, februárban 4,5 százalékos volt a visszaesés.

Az előző néhány negyedévben a szolgáltató szektor segített legalább a pozitív tartományba áthúzni a gazdaságot, és ez történt most is – a kormány ugyan most nekiment ennek az ágazatnak a magas árak miatt, de tény az, hogy itt volt látható legalább érdemi növekedés.

Újabban sokat aggódhatunk amiatt is, hogy a mezőgazdaság mit szenved majd el idén. Az elmúlt pár év közül 2022-ben és 2024-ben is az aszály miatt zuhant meg ez a szektor és húzta lefele a gazdaság egészét – idén viszont nem annyira a növénytermesztés lehet bajban (kevés eső esett, de legalább nem áprilisi idő volt február-márciusban), hanem az állattenyésztés, ahol beütött a száj- és körömfájásjárvány, nem tűnt el a madárinfluenza, és fenyeget a sertéspestis is. Hogy a krízisek sorozata mit okoz majd, azt később fogjuk látni, a január-márciusi számokban, amely hagyományosan nem a mezőgazdaság csúcsszezonja, valószínűleg ennek még elhanyagolható a hatása.

Ami jó hír a gazdaságból, az az, hogy az emberek már merik költeni a pénzüket, legalábbis jobban, mint a nagy infláció alatt és közvetlenül utána. A kiskereskedelem januárban 4,7, februárban 3,3 százalékkal nőtt, és az már hónapok óta látszik, hogy most már nem a Nagy Márton (nyitóképünkön) által annyit emlegetett „óvatossági motívum” okozza igazán a bajokat. A bérek pedig továbbra is infláció fölött nőnek (januárban 9,3, februárban 8,8 százalékkal emelkedett a nettó mediánkereset), szóval arra jó az esély, hogy továbbra is merjenek az emberek vásárolni. Az év eleje ugyanakkor lakossági állampapírok lejáratának is az ideje volt, a kiáramló összegek is többletköltésre ösztönözhették a magyarokat ebben az időszakban.

De miközben a lakossági fogyasztás helyreállóban van, az elmúlt pár negyedévben a céges beruházások voltak tragikusan alacsonyak, ezekből 2022 végén láttuk utoljára éves alapú növekedést. Az idei első negyedéves adat május végén jön majd ki, úgyhogy itt a GDP-adatból vonhatunk le először következtetést, mi történt január-márciusban.

És persze azt is fontos mindehhez hozzátenni: ezek január-márciusi számok, miközben Donald Trump a vámháborúját április 2-án durrantotta be. Vagyis az, hogy az amerikai elnök totális kiszámíthatatlansága mit fog okozni Magyarország számára, még meg sem jelent ezekben az adatokban, csak annyiban, hogy a német ipar, amelynek sok magyar beszállító dolgozik, nagyon pesszimistán tekint a jövőbe.

A magyar kormány igyekszik úgy tenni, mint ha nem ígért volna repülőrajtot 2025 elejére. A tavaly októberi 3-6 százalékos növekedési ígéretét a költségvetésben 3,4 százalékban számszerűsítette, azóta pedig már búcsút is intettünk ennek a célnak, már 2,5 százalékot próbál csak elérni a kormány. Ha abból indulunk ki, hogy 2024-re és 2025-re is 4 százalékos növekedést vártak, aztán most ezt épp 2026-ra ígérik, akkor látjuk, mennyire lehet ezt komolyan venni. A Magyar Nemzeti Bank pedig úgy kalkulál, hogy valahol 1,9 és 2,9 százalék között lehet az idei GDP-növekedésünk (tavaly december végén még 2,6-3,6 százalékot vártak 2025-re), már persze akkor, ha a vámháború és a nemzetközi bizonytalanság nem durvul el, mert akkor még 0,5 százalékponttal kisebb lehet.