szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Ha péntek, akkor rádiónyilatkozat Orbán Viktortól a Kossuthon. Téma lett volna bőven: felmerült, hogy minden uniós forrást vonjanak meg Magyarországtól, újabb közvélemény-kutatás méri a Tisza 7 százalékos előnyét, nem csitul az „átláthatósági” törvény körüli botrány, és már a KDNP-ben is van, aki kritizál. Ezek helyett főleg Ukrajnát, az ellenzéket és az EU-t bírálta a kormányfő.

Az „ukrán energiafenyegetésről” beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, és azt mondta, sokan azon dolgoznak az EU-ban, hogy az energia drágább legyen, csak, hogy az oroszoknak ártsanak és megsegítsék Ukrajnát. Ezzel szemben ő – mint mondta – „csatában van”, nem engedi az orosz energiával szembeni szankciókat kiterjeszteni Magyarországra. Úgy fogalmazott:

a terv az, hogy ne vásárolhasson senki Oroszországból gázt vagy olajat, a gázcsapot már korábban elzárták”.

Azt mondta, ha sikerülne az ukránoknak elérni az orosz energiastopot, akkor Magyarországnak minden évben 800 milliárd forinttal kellene többet fizetni az Oroszország helyett máshonnan beszerzett gázért, ami azt jelenti a számítása szerint, hogy az áramszámla a duplájára, a fűtésszámla pedig a négyszeresére emelkedne minden magyarnak, a rezsicsökkentésre szánt pénz pedig egyszerűen „elpárologna”.

Európai tanulmány: Magyarország és Szlovákia is könnyen le tud válni az orosz energiáról, csak a belapátolt profit miatt nem akar

Az elemzés megállapítja, hogy Szlovákiával közösen Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta csak a nyersolaj után együtt 5,4 milliárd eurónyi adóbevétellel szponzoráltuk Moszkvát, miközben a két uniós állam mindenféle kiskapukat kihasználva eurószázmilliós nyereségekre tett szert.

Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy a fenti helyzetet elkerüljék, Törökországgal és Azerbajdzsánnal tárgyalnak energiabeszerzésről, illetve alternatív szállítási útvonalakról. A másik, hogy a Mol és az MVM megállapodott az azeriekkel, hogy résztulajdonosként beszállhassanak a kitermelésbe. Ukrajnával összefüggésben a kormányfő arról is beszélt, hogy

azt vették a fejükbe a nyugat-európai vezetők, hogy megállapodnak az ukránokkal, hogy majd Ukrajna egymilliós hadsereget tart hadrendben a háború után is, és ennek fenntartását mi, európaiak fizetjük majd, vagyis a saját hadseregek erősítése helyett zsoldot fogunk fizetni, ráadásul ennek a szándékai nem biztos, hogy barátságosak lesznek velük szemben.

A miniszterelnök Ukrajna EU-tagságának témájáról azt mondta: Magyarország azért akarja kívül tartani az unión Ukrajnát, mert „ha beengedjük, minden forrást fel fog szívni, mint a szivacs”. Ezt szerinte a kormány Voks 2025 szavazása megakadályozhatja, miközben a Tisza Párt belső szavazása szerint a többség ráadásul támogatná Ukrajna EU-tagságát.

Publicus Intézet: Tisza 43, Fidesz 36

A reprezentatív felmérés szerint a DK és a Mi Hazánk kerülne még be a parlamentbe, ha most vasárnap lennének a választások.

Orbán Viktor a kormány(párt) által emlegetett ukrán kémbotrányról is beszélt, és kijelentette, az Ukrajnában letartóztatott állítólagos kémekhez „nekünk semmi közünk”, nekik ez egy dezinformációs kampányuk. „Egy háború- és ukránbarát propagandahálózat működik Magyarországon, de megtettük a szükséges lépéseket”, és mint hozzáfűzte, itt lesz is még tennivaló. Szerinte az ellenzéki pártok nemcsak ukránbarátok, hanem magukon keresztül beengedik az ukrán kémtevékenységet.

A Fidesz által leleplezett kémgyanús ukrán Holló István nemrég még a Fidesz gazdasági elitjével üzletelt, milliárdos állami megbízáshoz jutva

Kocsis Máté szerint a magyar elhárítás régóta tudott a kémkedéssel gyanúsított és le is tartóztatott ukrán férfiról, de a Fidesz még régebben tudhatott róla, hiszen évekkel ezelőtt közös biznisze volt a NER gazdasági elitjével. Közös thaimasszázs-cégük nyert el a Covid-járvány idején milliárdos állami megbízást, azóta pedig felszívódott.

Ami a Fidesz „átláthatósági” törvényét illeti, szerinte az a kritikákkal ellentétben nem fenyeget semmit, sőt inkább „enyhe”, és ő azt várta, hogy az ellenzéki pártok és az álcivil szervezetek és a média nem fogja ezt ellenezni, mert nemzeti érdek az átláthatóság. „A pártokra vonatkozó külföldi támogatási tilalom a közéleti civil szervezetekre is vonatkozzon”, ez a javaslat lényege Orbán szerint.

A 2026-os költségvetésről szólva Orbán célnak nevezte, hogy a magyarok pénze ne Ukrajnába menjen”. Azt is mondta, „nem tudjuk, hogy béke lesz-e, de hiszünk a trumpi békepolitikában, hogy legalább sikerül letekerni a háborús feszültséget”. Szerinte nem az az érdekes, hogy most nehéz a helyzet, nem is erről kellene beszélni, hanem inkább arról, hogy

bármilyen nehéz a helyzet, legyenek saját céljaink, és ezek jelenjenek is meg a költségvetésben”.

Hozzátette: személyesen garantálja a nemzeti célt, a családok segítését, az édesanyák bejelentett szja-mentességét, és ezt meg kell csinálni szerinte akkor is, „ha cigánygyerekek potyognak az égből, és akkor is ha háború van, vagy ha nincs”.

Saját reményeiből farigcsált új, dinamikus növekedési pályát a kormány

A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása.

A BYD beruházásai apropóján sürgette a minél több magyarországi kis- és nagyberuházást, emlékeztetett a 100 gyár kormányzati programra, amit aztán 150-re emeltek. Az elektromobilitás ügyében a kínaiak a legjobbak ma szerinte, ezért kell őket Magyarországra hozni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!