Az egy évre előretekintő inflációs várakozások mediánja (középértéke) a decemberi értékével megegyezően 9,0 százalék volt, míg a várakozások szórása csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) lakossági megtakarítási felméréséből.

Ez borzasztóan magas érték, az infláció áprilisban 4,2 százalék volt, az MNB az idei év egészére 4,5-5,1 százalékos, jövőre 2,9-3,9 százalékos pénzromlást prognosztizál.

A lakosság távolabbra tekintve sem optimista, bár a két évre előretekintő várakozások esetében a decemberi megugrás korrigálódott: 9,7 százalékról 8,3 százalékra csökkent a várakozások mediánja. A jegybank hivatalos előrejelzése 2027-re 2,5-3,5 százalék.

A magasan – jelen állás szerint irreálisan magasan – ragadt inflációs várakozások problémát jelentenek, visszahatnak ugyanis a reálgazdasági folyamatokra. Éppen ezért hangsúlyozza a jegybank már egy ideje – az elnökváltástól függetlenül –, hogy kiemelten fontos a várakozások horgonyzása.

Varga Mihály (b) és Matolcsy György

MNB

És ezért is folytat Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter harcot az infláció ellen (árrésstopok, árfigyelő rendszer kibővítése). Bár vitatható, hogy a hatósági beavatkozásokkal nem ellentétes hatást ér-e el, tovább rombolva a fogyasztói bizalmat, mind ténylegesen, mind a lakossági észlelésben torzítva a tényleges inflációs folyamatokat.

A magas inflációs várakozások és gyenge fogyasztói bizalom mellett nem meglepő, hogy továbbra is

a háztartások nagyjából fele tervez megtakarítani a következő évben,

ami magas bruttó megtakarítási rátát vetít előre az idei évre. A megtakarítást tervezők aránya valamelyest emelkedett decemberhez képest, 52 százalékra. (A kormány célja ezzel ellentétes, a gazdasági minisztérium a fogyasztást kívánja erősíteni.)

A decemberi felméréshez képest csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat lakáscélra felhasználni tervezők aránya, elsősorban a lakásvásárlást tervezők arányának mérséklődése miatt.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 8 százaléka tervezi felhasználni lakáscélra a megtakarításait, ami jelentős csökkenés a decemberi 14 százalékos arányról.

(Ezt a lehetőséget a kormány szintén a fogyasztás élénkítése céljából nyitotta ki.)

A családi adókedvezmény júliusi emeléséből származó pluszjövedelmet ugyanakkor az érintettek kétharmada fogyasztásra fogja fordítani saját várakozásai szerint. Ez az arány 6 százalékponttal magasabb, mint az előző felmérésben.