Milyen szerepet játszott a magyarországi Citibank abban, hogy hazai magánszemélyek 2004 júniusa és 2008 májusa között összesen 6,2 milliárd forintért vásároltak nála a tavaly szeptember 15-én becsődölt Lehman Brothers kötvényeiből? Ez vált a központi kérdésévé egy idén májusban indult és múlt csütörtökön folytatódott pernek. Ebben Bálint György magánbefektető azt kéri a Fővárosi Bíróságtól, hogy megtévesztése címén érvénytelenítse a Citibankkal 2007. július 5-én Lehman-kötvények vásárlására tető alá hozott szerződését. Egyúttal visszaköveteli a kontraktus alapján leszurkolt 50 ezer dollárját, valamint a 600 dolláros jutalékot. Bálint szerint ugyanis a Citibank úgy adta el neki a papírokat, hogy nem kötötte az orrára a Lehman megrendült gazdasági helyzetét. Például azt, hogy a befektetőház részvényei 2007 első felében 24 százalékkal leértékelődtek, s a másodrendű jelzáloglevelek piacának összeomlása miatt a banknak 450 millió dolláros vesztesége keletkezett. Pedig nem kizárt, hogy ezen információk birtokában a magánbefektető nem kért volna a papírokból.

A Citibank státusának azért van jelentősége, mert ha a bank – ahogy azt állítja – kizárólag Bálint megbízásából vásárolta meg a kötvényeket a Lehmantól, akkor azok visszafizetését nem lehet számon kérni rajta. Ha viszont a Citibank előbb saját számlára vett bizonyos kötvénymennyiséget, hogy azt később továbbértékesítse ügyfeleinek, akkor Bálintnak a banktól mint eladótól kellene visszakövetelnie befektetett pénzét. A Citibank állítja, ő csak közvetítőként járt el, ezért kapott jutalékot a Lehmantól és a befektetőtől egyaránt, s a kötvények tulajdonosaként nem a Citibank, hanem Bálint van bejegyezve.

Erről azonban – bármilyen furcsa – hivatalos dokumentum nem került elő. Kötvényvásárlásáról a befektető csak egy elismervényt kapott. A Lehman hollandiai bejegyzésű leányvállalata, a kötvényeket kibocsátó Lehman Brothers Treasury Co. B.V. csődbiztosának viszont tudnia kell, kik a kötvények bejegyzett gazdái. Ám e Lehman-céggel a hazai befektetők nincsenek közvetlen jogviszonyban, pont emiatt lépett fel Bálint a Citibankkal szemben. Utóbbi viszont segíthetne a tulajdonviszonyok tisztázásában, legalábbis erre lehet következtetni a HVG-nek adott írásos válaszából. E szerint a Citibank kész a pórul járt kötvénytulajdonosok helyett és nevében eljárni a hollandiai Lehman-cég csődeljárásában és bejelenteni az igényeiket.

Csupán azt nem lehet tudni, hogy erre mikor kerülhet sor, lévén hogy a hollandiai csődbíróság még nem határozta meg a hitelezői igénybejelentések idejét. Így hiába szorgosabb az amerikai bíróság, amely már jelezte, legkésőbb november 2-áig lajstromozza a kötvényeket garantáló Lehman-anyacéggel szembeni követeléseket, hiszen a befektetőknek először a kibocsátóhoz kell fordulniuk. Sok jóra nem számíthatnak. Tony Lomas, a Lehman európai cégének csődbiztosa hétfőn a BBC érdeklődésére nem zárta ki, hogy a vitatott követelések feltárása akár tíz évig is elhúzódhat. De még ha a pénzük után futók sikerrel járnának is, azzal számolniuk kell, hogy a Lehman-kötvények fedezetlen értékpapíroknak minősülnek, s ilyenek tulajdonosaiként csak a fedezett kötelezettségekkel rendelkezők után következhetnek.

Aki nem bízik abban, hogy a végelszámolásnál majd pénzhez jut, az követheti Bálint példáját. Ám többen is vacillálnak, mivel per esetén a visszakövetelt összeg 6 százalékát – maximum 900 ezer forintot – le kell tenniük eljárási illetékként, amit kudarc esetén elveszítenek, miközben még a Citibank ügyvédjének költségeit is állniuk kell. Aki mégis a peres utat választja, annak sietnie kell, hiszen a polgári törvénykönyv értelmében a megtévesztéstől számított egy évig lehet megtámadni a szerződést és kérni az eredeti állapot helyreállítását. Márpedig a Citibank tavaly október 6-án értesítette levélben ügyfeleit a Lehman csődjéről. A határidőből kicsúszók már csak egyet tehetnek: kötvényeik lejárta után kártérítési pert indíthatnak.

Nem csak egyszerű közvetítő volt a Citibank, legalábbis több jel szerint a Lehman-kötvények magyarországi értékesítése egy előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlott – mondta a HVG-nek Bálint ügyvédje, Zatik Zsuzsanna. Például a felelősség megállapításának nehezítését szolgálhatta a Lehman- és Citibank-cégek labirintusa. Az amerikai Lehman hollandiai leánycége bocsátotta ki a Magyarországon értékesítendő kötvényeket, amelyeket a Citibank adott el – úgy, hogy az akció felügyeleti szerve ne a magyar-, hanem az írországi illetékes hatóság legyen. Márpedig a szigetország nem éppen rigorózus előírásairól híres, az EU például idén májusban szólította fel, hogy szigorítson pénzügyi felügyeleti szabályain. Egyesek szerint nem véletlen, hogy a Citibank épp 2008 májusában, az utolsó Lehman-kötvények értékesítésével egy időben közölte, magyarországi érdekeltségét a továbbiakban nem bankként, hanem a dublini székhelyű Citibank Europe Plc. fióktelepeként kívánja működtetni, így arra 2008 decemberétől már az ír szabályozás vonatkozik.

Ugyanakkor Zatik szerint a Citibanknak igen jelentős anyagi érdeke fűződött ahhoz, hogy minél több értékpapírt értékesítsen, dacára az amerikai Lehman, mint garantőrcég körül keringő nem kedvező információknak. Hiszen nemcsak a Lehmanról, hanem a Citibank amerikai anyacégéről, a Citigroupról is jelentek meg kedvezőtlen hírek már 2007-ben. Az év októberében például a pénzügyi csoport vezérigazgatója vizsgálatot rendelt el, miután 2007 harmadik negyedévében az akkor még csak kibontakozóban lévő jelzálogpiaci válság miatti veszteségeik elérték a 6 milliárd dollárt. Így Zatik feltételezése szerint a Citibank számára létkérdés lehetett, hogy minél több jutalékot szerezzen. Márpedig úgy tudni, a bank fáradozásait a Lehman olyan busásan megfizette, hogy az érdekeltté tehette a minél több kötvény értékesítésében.

CSABAI KÁROLY