szerző:
Nagy Gergely (hvg.hu)

A Baranya Megyei Önkormányzat egy határozott rohammal megpróbálta bevenni a pécsi Káptalan utcát, vagyis a baranyai múzeumokat. Elvonta a költségvetési támogatás negyedét és kirúgott 18 dolgozót. Az ország egyik legrangosabb múzeumhálózatában a finanszírozás körül áll a bál. A megyerendszer éli végóráját, vagy a megyei fenntartású intézmények? S mit csinál ilyenkor a minisztérium?

Schaár Erzsébet Utca (1975) című műve Pécsett.
Egyirányú folyamat?
© BMMI
„A megyei múzeumok, ha előszörre meglepően hangzik is, végóráikat élik. Na és, mondhatná erre egy pártatlan rezonőr, hiszen a megyék is.” E szavak Várkonyi György pécsi muzeológus 2004-es cikkében olvashatók (Apokalipszis most - Kis magyar muzeográfia; Mozgó Világ, 2.); a szerző a baranyai múzeumi rendszer példáján mutatta be, hogyan is véreznek ki lassan ezek az intézmények.

A végórák, jelentjük, azóta is ketyegnek, a nagy finálé azonban még nem érkezett el. Ám a baranyai történet mostanság csúnya fordulatot vett. Márciusban a fenntartó, az évről évre szűkebb markú Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) egyszerűen átírta a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI) szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), megszüntetve osztályokat és funkciókat. Az új szmsz-t és intézményi ágrajzot meg a múzeumiak kezébe nyomták: lehet bevezetni!

Takarékosság - mi egyéb is állhatna a statáriális intézkedés mögött. A megye mind kevesebbet szán a több különböző épületben, több múzeumot magába foglaló, országosan is fontos és 8 év alatt 51 külföldi kiállítást is megrendező intézménynek. Tavalyhoz képest 44 és fél millióval jött kevesebb, összesen 161 millió, ami amúgy a bérek 80-90 százalékára elég, miközben idén 18 álláshely szűnt meg (2000-2003 között már megszűnt az álláshelyek 35 százaléka). A BMMI teremti elő a maga teljes működési költségét, a szakmai munkáét és a projektekét is. Tavaly 67 milliót irányzott elő a megye, amelyet a múzeumnak kellett előteremtenie, 2006-ban 91 milliót. Nem árt felidézni: a BMMI igen nagy szervezet, két városban (Pécs, Mohács), hat osztályból és több tucat - amúgy igen értékes ingatlanokban található - gyűjteményből áll, a pécsi belvárosban egy egész múzeumi utca várja a látogatókat. Az intézmény súlyához és felelősségéhez képest a fenti számok - ebben mindenki egyetért - rémisztően alacsonyak.

A múzeumiak - amint ezt Huszár Zoltán igazgató kifejtette - csapdában érzik magukat: minél precízebben teljesíti az intézmény az előirányzatot, annál inkább árt saját magának, mert jövőre csak nő az előirányzat, mondván, ha elő tudtátok teremteni, ez is menni fog. Dr. Tasnádi Péter, a megyei közgyűlés alelnöke így magyarázza a helyzetet: „Az államtól a kulturális támogatást lakosságszám alapján kapjuk. A vidék egyik legtöbb műtárgyat őrző múzeuma kevesebb támogatást kap, mint egy nagyobb lélekszámú megye, amelynek nagyságrendekkel kisebb a múzeuma. Az elmúlt években már fordultunk ebben az ügyben a szaktárcához. Amíg a szakma által is igényelt úgynevezett múzeumi normatíva majd egyszer megvalósul, valamit tenni kell. A megye egy egész rendszert működtet, köztük oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi intézményeket. A terheket mindenkinek viselnie kell.”

A Napló másképp látja
Peres állítások
A Műértő lapzártája után a Dunántúli Napló munkatársai megkeresték a szerkesztőséget. Cseri László újságíró, a szóban forgó cikk szerzője (Új pályára állítják a múzeumot; 2006.márc.25.) elmondta, cikkük megírása idején meg akarták szólaltani a múzeum igazgatóját is. Ő azonban - az újságíró elmondása szerint - nem élt ezzel a lehetőséggel. Ehelyett a múzeum egy terjedelmes válaszlevelet juttatott el a Naplóhoz, majd annak egy rövidebb változatát is,  tíz pontban összefoglalva véleményüket. Pauska Zsolt főszerkesztő szerint ez azonban még mindig hosszú volt, ezért nem közölték. A levélre egyébként a megye is reagált, hasonlóan tíz pontban foglalva össze a múzeumnak szóló cáfolatokat. Eközben - jelezte Cseri László - a múzeum igazgatója sajtó-helyreigazítási pert is indított a lap ellen. Ennek második tárgyalási napja május 11-én zajlott, első fokon a múzeumnak adott igazat a bíróság. 
Az abszurd helyzet tehát nem csak a BMMI-t sújtja, hanem a megyét és annak intézményeit is. Mégis, a megyei intézkedésekkel párhuzamosan sajtóroham indult: a Dunántúli Napló egy oldalvágással köszönt be Új pályára állítják a múzeumot című cikkével (2006. március 25.). A cikk bírálatai mögött - vagyis hogy „százszámra hevernek” művek a raktárakban, a múzeum nem partner a kihelyezésekben („Értékes festményeket a bankok falaira!” - adja ki a jelszót a Napló), nem akar nagy tömegeket vonzó, látványos tárlatokat rendezni, rossz a szervezeti struktúrája stb. - nem nehéz felismerni a megyei évrendszert; Dr. Tasnádi szerint a múzeum „nem partner” a változtatásokban, a megoldáskeresésben „nem eléggé kreatív”. Mi is volna ezek lényege? A közgyűlési alelnök szerint „hosszabb távon a múzeum tagoltságának megszüntetése az elképzelés. Egy egységes múzeumi szervezetet szeretnénk megteremteni, amely a szakmai műhelymunkára a jelenleginél jobban alkalmas.” A múzeum szakmaiatlannak érzi a strukturális változtatásokat, és az önállóságába való beleszólásnak. A megye nem enged, egy - ahogy a közgyűlés nevezi - koordinátort, a múzeumiak szerint komisszárt delegált a múzeumi vezetés mellé, aki - legalábbis a múzeumiak szerint - nemcsak a megye szempontjait igyekszik érvényesíteni, hanem szakmai kérdésekben is megnyilvánul. A BMMI a szakmához, a kulturális minisztériumhoz és a nyilvánossághoz fordult. De hát sem a szakma, sem az NKÖM nem felügyeleti szerve a megyének, a nyilvánosságról meg annyit, hogy a Dunántúli Naplóban csak nem jött le a múzeum válaszcikke.

A hadiállapot most enyhült némileg. Az NKÖM részéről Koncz Erika közgyűjteményi és közművelődési helyettes államtitkár úgy tájékoztatott, hogy új tárgyalások kezdődtek, a jogszabályba ütköző intézkedéseket a megye visszavonta. Ez megnyugtató, de egyelőre pusztán a törvényesség helyreállításáról van szó. A problémák maradtak. Miközben egyik szereplő sem látja, hogy a 2006-os év anyagilag hogyan vihető végig a BMMI-ben, az igazi baj mégiscsak az, hogy a csatazajban nem lehet érdemben beszélni muzeológiai kérdésekről. Pedig a 2010-es EU-kulturális fővárosi projekt küszöbén ez volna égetően fontos.

2010: túl távol, túl közel (Oldaltörés)


A nyertes pécsi pályázatban szereplő új művészeti intézményeket ki koncipiálja és ki tartja majd fenn? Ki és mivel hozza be az európai közönséget a régi és az új helyekre? És egyáltalán: milyen a kétezres években egy megyei múzeum? A megyék részéről - ez most Baranyában jól látszik - egyre inkább az az elvárás, hogy a Budapesten divatba jött nagy kiállításokhoz, tömegeket vonzó, húzóneveket felvonultató tárlatokhoz hasonlókat rendezzenek a megyei múzeumok is. Baranya ugyan nem százezres nézőszámokat vár; ám ha Pécs a kontinens kulturális fővárosa lesz, a tömegesítés érthető igény. Szép látvány, ha a sarokig kígyózik a pénztári sor, de ehhez anyagiakat is hozzá kell rendelni. A megyei közgyűlés alelnöke szerint ebben ők partnerek: „Szeretnénk a kulturális fővárosi év okán minél több, nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást a megyeszékhelyen tudni, ezek feltételeit az önkormányzat megteremti.”

Szerintünk pontosan az történt, amiről több művészeti szakember is beszélt a Monet-kiállítás nagy sikere idején: a több százmilliós állami segítséggel, hatalmas médiatámogatással létrejött, a közvetlen politikai kommunikációba beemelt kiállítások követhetetlen precedenst teremtettek. Arról nem is szólva, hogy szakmailag nem minden megatárlat igazolható. Közben az ugyancsak tény, amit Koncz Erika kifejt: „az állami és önkormányzati finanszírozás az érdekeltség hiánya miatt elkényelmesít”. Pénz pedig, különösen szponzori pénz, ma Magyarországon csak tetszetős, nagy projektekre mozdul meg. Patthelyzet? A fenntartó alig képes fenntartani, az intézmény az alapműködést is nehezen végzi, a „nagy dobásra” senkinek se marad energiája. Pedig Baranyában nagy dobás kellene, hogy négy év múlva odalátogasson fél Európa. A struktúrában pedig nagy változtatás. A helyzet hamarosan érett lehet, hiszen a megyerendszer helyett régiókat kell létrehozni Magyarországon is. A régió gazdaságilag önálló egység - amit megtermel, hatékonyabban oszthatja el.

A baranyai múzeumüggyel is foglalkozó Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület elnöke, dr. Matskási István (a Természettudományi Múzeum főigazgatója) a változásigényt erősíti meg. Szerinte kérdés, hogy a megyerendszer várható megszűnése után mi jön. Jó magyar hagyomány szerint „megszüntetve megőrzünk”, tehát a regionalitás közepette átmentődik az egyre diszfunkcionálisabbá váló megye, vagy tényleg új szerkezet alakul ki? Ha igen, új helyre kellene delegálni a kulturális intézmények fenntartását is - ajánlja végiggondolásra a múzeumi társaság elnöke. Regionális, városi, kistérségi szintekre szétosztva, még akkor is, ha sok évtizedes tradíciókat bontanak meg ezzel.

Talán meglepő, de Dr. Tasnádi így összegez: „A jelenlegi struktúra bár igen rosszul működik, a rendszer különböző elemeinek ahhoz fűződik érdeke, hogy ezt az állapotot őrizzék.” És mi lehetne mindehhez a pécsi múzeumiak végszava, mint egy elejtett folyosói megjegyzés: kár, hogy a kulturális miniszter tavalyi, nagy vitát kiváltó, új irányokat vázoló kiáltványában a megyei múzeumokról egyetlen betű sincs.

A cikk a Műértő című lap májusi számában is olvasható.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/hvg.hu Itthon

Pécs lesz a Kulturális Főváros

Pécset javasolja 2010-re Európa kulturális fővárosának a kormány - jelentette be Bozóki András kulturális miniszter a szerdai kormányülés után. 2010-ben Magyarország és Németország egy-egy városa közösen viseli a címet egy éven keresztül.

MTI Kult

Kulturális fővárosi javaslat: Pécs, Essen, Isztambul

Azt javasolja az Európa kulturális fővárosa címért benyújtott pályázatok értékelésére megalakult uniós bírálóbizottság, hogy 2010-ben az Európa kulturális fővárosa címet Essen, Pécs és Isztambul kapja.

MTI Kult

Pécs-kormány szerződés a kulturális fővárosi projektre

Az Európa Kulturális Fővárosa program megvalósítása során 31,14 milliárd forintos európai uniós és hazai forráshoz juthat Pécs. Szerződést írt alá Bozóki András kulturális és Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Pécs polgármesterével.

Műértő

Műértő – 2006. május

Vadászat a magyar vadakra – kiállítás a Nemzeti Galériában, beszélgetés a Radnay-gyűjteményről, múzeumcsaták Baranyában, viták a Belvedere körül, portré Kemény Györgyről, emlékezésturizmus, felejtésturizmus – két kiállítás Berlinben. Mindez és még sok minden más a Műértő májusi számában!

Műértő

Modellválság kellős közepén? - I.

A rendszerváltással egyidősek a kultúrafinanszírozásról szóló viták. Sok, kevés, vagy semennyi államot? Kinek a dolga megteremteni a magánmecenatúra és a szponzoráció igazi kultúráját? Milyen mértékben vegyen részt a közönség a neki tetsző kulturális produktumok finanszírozásában? A posztszocialista kultúrafinanszírozás két modell között, régi megszokások fogságában őrlődik. Az áprilisi Műértő cikke a hvg.hu-n!

MTI Kult

Pécsre kerül letétbe az Antal-Lusztig gyűjtemény

Pécs önkormányzata a napokban megállapodott a gyűjtemény tulajdonosával, Antal Péter debreceni ügyvéddel, hogy az értékes műkincsek tíz évre Debrecenből a Dunántúl legnagyobb városába kerülnek.

Kézzel emelték le a kocsit az alá szorult gyerekről a rendőrök Kiskunhalason

Kézzel emelték le a kocsit az alá szorult gyerekről a rendőrök Kiskunhalason

 Ennyi hosszú hétvégénk lesz jövőre

Ennyi hosszú hétvégénk lesz jövőre

Megváltozik a Windows logója

Megváltozik a Windows logója

Okostelefonos applikációt készítettek brit gyerekek hallássérült társaik segítségére

Okostelefonos applikációt készítettek brit gyerekek hallássérült társaik segítségére

Megbüntettek egy román színházat, mert állítólag gúnyt űzött a vallásból

Megbüntettek egy román színházat, mert állítólag gúnyt űzött a vallásból

A londoni magyar nagykövet nem tud leállni a cégalapítással

A londoni magyar nagykövet nem tud leállni a cégalapítással