Innováció és önszerveződés / Dundee – a kreatív város
Skócia negyedik legnagyobb városa, a kreatív szelleméről elhíresült Dundee két évvel ezelőtt el-nyerte az UNESCO-tól a Design Városa minősítést. Ezzel – az Egyesült Királyságban egyetlenként – olyan 12, kreatív műhellyé minősített várossal került egy kategóriába, mint Berlin, Bilbao, Helsinki, Sanghaj vagy Montreal.
A három J városa
A „kreatív város” cím még nem tapadt végérvényesen Dundee nevéhez. Vannak, akik ma is a három J városaként könyvelik el (jam, jute, journalism). A dzsem, azaz a marmeládé feltalálásának legendája egy XVII. század eleji téli viharban megrongálódott, sevillai narancsot szállító hajóhoz kapcsolódik. Eszerint a Dundee kikötőjébe került rakományból egy leleményes kereskedő felesége, Janet Keiller lekvárt főzött, majd rövidesen üzemet alapított, melyet a világ első marmeládégyáraként tartanak számon. Tény viszont, hogy a Dundee Marmelade ma is keresett cikk, a Keiller pedig jól csengő márkanév. A dzsem feltalálása talán a skót praktikumot jelképezi, a juta azonban radikálisan megváltoztatta a várost az ipari forradalom korszakában.
Az Indiából ideszállított alapanyag feldolgozására alapuló iparág a XIX. században rövid idő alatt megnégyszerezte Dundee lakosságát. A jutamalmok dolgozóinak száma a viktoriánus fénykorban elérte az ötvenezret; főleg ír bevándorlók készítettek vitorlákat, katonai sátrakat, ágyútakarókat, zsákokat és más textilféléket. A hagyományos bálnafeldolgozás és a hajóépítés eltörpült a jutaipar mellett, ekkoriban a várost Juteopolisnak is nevezték. A jutafeldolgozás egészen az 1960-as évekig meghatározta Dundee arculatát. A harmadik J – a zsurnalizmus – már átvezet napjainkba, elsősorban képregényeket takar: itt jelent meg a legendás Beano és Dandy magazin csakúgy, mint Dennis, a komisz máig népszerű figurája. A lapokat kiadó, 1905-ben alapított D. C. Thomson vállalat ma is működik, 16 sajtótermékkel van jelen a brit sajtópiacon.
A 150 ezres lakosságú város meghatározó eleme az innováció, ahol a kreatív szektor 3 ezer embert foglalkoztat. Dundee a marmeládé mellett többek közt olyan dolgokkal gazdagította a világot, mint az aszpirin vagy az utóbbi évek legnagyobb kereskedelmi sikerét hozó PC-s játéka, a Grand Theft Auto és a Minecraft. Az Abertay Egyetem és a Dundee Egyetem a legjobb brit felsőoktatási intézmények közé tartozik.
A város a hetvenes években – sok egykori ipari centrumhoz hasonlóan – rozsdazónaként hatalmas munkanélküliséggel küzdött. A következő évtizedben azonban Dundee-ban könnyen hozzáférhetővé vált a komputer, itt állították össze az első PC-ként ismert ZX Spektrumot, ami hasonló volt az amerikai Commodore 64-hez: a felhasználóknak a programozáshoz is érteniük kellett. A ZX Spektrummal felnövő generáció számára az Abertay Egyetem számítástechnikai fakultást indított, majd közkívánatra 1997-ben a világon elsőként kínált diplomát a számítógépes játékok tudományában. Mára ez tovább differenciálódott: a játéktervezéstől a gyártásmenedzsmentig többféle diploma is szerezhető itt, ahol az „etikus hackerség” modul része a képzésnek. A felsőoktatás felelőseinek húsz évvel ezelőtti merész döntése a kreatív város egyik alapkövét fektette le.
Az önszerveződésre jellemzően Dundee-ban több, művészek által működtetett galéria található, a design és az innováció pedig széles spektrumot fed le egészen a biomedikai kísérletekig. A májusban rendezett designfesztiválon például kézprotéziseket és új fejlesztésű tűzriasztókat is bemutattak.
A város nappalija
A Dundee Egyetem és a város összefogásával született meg a Dundee Contemporary Arts (DCA) művészeti központ. 1999-es átadása idején ez a legnagyobb Londonon kívüli művészeti intézménynek számított. A DCA a kilencvenes évek múzeumépítési lázában nőtt ki egy garázs helyén, a régi városfal maradványai mellett. Ekkoriban a hatalmon lévő Munkáspárt szorgalmazására a kreatív szektorban a „művészetet mindenkinek” elve alapján próbálták begyógyítani a társadalom repedéseit. Az évek során több látványos kezdeményezés futott zátonyra, akkoriban megnyitott intézmények zártak be – főleg a Dundee-hoz hasonló méretű városokban. Az, hogy a DCA mégis sikertörténet maradt, talán annak köszönhető, hogy nem felülről erőltették a városra, hanem helyi igények alapján született meg.
A kiállítóteret, két art mozit, népszerű kávézót és jól felszerelt sokszorosított grafikai stúdiót tartalmazó központot a Dundee Egyetem kezdeményezésére valósították meg, egy korábbi kiállítóhelyet és egy megszüntetett mozit is pótolva. A bejáratnál kis üzlet található, melyben a design dominál, de nem a minden múzeumshopban visszaköszönő termékek vannak túlsúlyban, inkább a helyi egyetem végzőseinek munkái. A grafikai stúdiót nemcsak az egyetem hallgatói, hanem a nagyközönség is használhatja. Több grafikai technikában hirdetnek folyamatosan kurzusokat, melyek elvégzése után – és szerény tagsági díj ellenében – bárki időpontot foglalhat egy-egy gép használatára, ha kreatív kedve úgy tartja. Hasonló, többnyire galériákkal együtt működtetett printstúdiók Skócia-szerte találhatók, a művészetfinanszírozás ezekre hagyományosan nagy súlyt fektet. A sokszorosított grafika a DCA kiállításaiban is fontos szerepet kapott. A helyi tehetségekre és a nemzetközi szcéna művészeire egyaránt koncentráló, kiegyensúlyozott program részeként az alkotók kis példányszámú nyomatokat készítenek az intézmény grafikai stúdiójában. A DCA Editionsként ismert sorozatot nemcsak a helyszínen lévő üzletükben, hanem művészeti vásárokon is kínálják, a londoni rendezvények mellett a New York-i Voltán is szerepeltek már.
A program másik érdekessége, hogy a művészek filmeket választanak ki, melyeket kiállításuk ideje alatt a mozi programjába integrálnak. Nemrégiben a finn IC-98 művészpáros tárlatának kísérőprogramjaként Tarr Béla A torinói ló című filmjét vetítették, amely tágabb kontextusba helyezte az IC-98 animációit, az idő természetének hasonlóan parttalan leképzése kapcsán betekintést nyújtott a művészek munkafolyamatába. A DCA a célcsoportját is kiszélesíti: rendszeresen szerveznek kreatív programokat időseknek és filmvetítéseket iskolai csoportoknak. A DCA szívesen tekint magára úgy, mint „a város nappalijára”.
Meglehet, ezt a címet rövidesen a Tay folyó partján most épülő új V & A Museum fogja elhódítani. A Dundee Egyetem, különösen annak Duncan of Jordanstone College of Art and Design részlege szoros kapcsolatot ápol a londoni Victoria és Albert (V & A) Museummal. Részben ennek köszönhető, hogy a V & A rövidesen Dundee-ban nyitja meg első filiáléját. A Tay partján nagy léptékű városregenerációs program alapján zajlanak az építkezések, a készülő múzeum mellett szállodákat és éttermeket húznak fel a vasúti pályaudvar és a vele szemben lévő dokkban álló Discovery hajó mellett. A Discovery 1899-ben épült Dundee hajógyárában, ahol korábban sok bálnavadászhajót gyártottak. Az időjárási viszontagságokkal dacolni képes vízi járművek építésében szerzett jártasságuk miatt az antarktiszi expedíciót előkészítő bizottság Dundee-t bízta meg Scott kapitány hajójának, a Discoverynek megépítésével, amely ma turistalátványosság. A szomszédságában épülő V & A Museum látványos, bárkára hasonlító épületegyüttese a japán Kengo Kuma tervei alapján épül. Bár átadása csak 2018-ra várható, a V & A máris intenzíven jelen van Dundee életében: részt vett a májusi designfesztiválon, a lakosságot bevonó projekteket generál, miközben a londoni múzeum raktáraiban a több mint 4 millió műtárgy közül eddig 17 ezer, a skót design történetéhez kapcsolódó darabot válogattak ki, hogy összeállítsák belőlük a Dundee-ba kerülő anyagot.
A V & A érkezésével és a folyópart látványos átalakulásával kapcsolatban gyakran beszélnek a Bilbao-effektusról, mintha csak – a Baszkföldön bevált recept alapján – egy sztárépítész megbízásától várnák egy posztindusztriális város fellendülését. Erről Dundee esetében aligha lehet szó, ahol az utóbbi évek örvendetes változásai nem kormányok vagy ingatlanfejlesztők döntésének eredményei, hanem természetes módon nőttek ki a helyi kreatív szektorból a különböző csoportok közötti együttműködések eredményeképpen. (www.dca.org.uk; www.vandadundee.org; www.creativedundee.com)
Csizmadia Alexa
Megjelent a Műértő, 2016. július-augusztusi lapszámában
A fiatalok a városban maradnak / Beszélgetés Graham Domkeval, a DCA kurátorával
– Mi jellemzi a DCA és az egyetem kapcsolatát?
– Az egyetem többet jelent számunkra törzsközönségnél. Az alagsorban vizuális kutatóközpontot rendeztünk be, ahol grafikai munkákhoz és PhD-kutatásokhoz adunk hátteret. Kiterjedt gyűjteményünk van korai brit és olasz videomunkákból. Az egyetem gyakran biztosít előadókat programjainkhoz – előfordul, hogy tanárai vezetnek be filmeket. Kiállító művészeink gyakran működnek együtt diákokkal, rezidens íróink is vannak.– A DCA kiállításai nem statikus bemutatók, több szinten gazdagítják a látogatók tapasztalatait. Hogy kezdődött mindez?
– Amit csak kínálni tudunk, a művészek és a közönség szempontjából is kiaknázzuk. A művészek könyveket válogatnak az információs helyiségbe, és együtt határozzuk el, ki írjon katalógustanulmányt vagy tartson előadást. A filmprogramunk találkozásra ad lehetőséget azokkal, akik csak a mozit látogatják, a galériát nem. Arra biztatjuk a művészeket, hogy ne csak a galériában, hanem a teljes épületben gondolkodjanak. Néha a látogató már a bejárat előtti téren is alkotásokkal találkozik; a galéria építészeti megoldása mintha ösztönözné is ezt.
– A grafikai stúdió az épület lelkének tűnik. Mi az oka a sokszorosított grafika skóciai népszerűségének?
– Ezt magam sem tudom, de utazásaim során sehol sem találtam annyi támogatott grafikai műhelyt, mint Skóciában. Szívesen mutatom be a stúdiót kiállító művészeinknek, és arra biztatom őket, kísérletezzenek itt – akkor is, ha diákkorukban foglalkoztak ilyesmivel utoljára, vagy soha. Bárki meglepően olcsón használhatja a műhelyt, technikusaink segítőkészek, szívesen fogadnak bárkit, azokat is, akik csak karácsonyi lapokat készítenek. Nagyon örültem, hogy rábeszélhettem Rob Pruittot vagy Jutta Koethert, hogy nyomatokat alkosson DCA Editions sorozatunk számára. Ezzel kézzelfogható nyomot hagyunk magunk után, ha már gyűjteményezéssel nem foglalkozhatunk.
– A DCA mennyiben játszik katalizátorszerepet Dundee utóbbi évtizedeinek alapvető változásaiban?
– A DCA előtti időkben Dundee megítélése alapvetően más volt. Ebben a művészek működtette műhelyeknek is részük van, mint például a Generator Space-nek. Mindez Dundee-ban tartja az itteni egyetemeken végzett fiatalokat. A V & A közelgő megnyitása erre teszi majd fel a koronát.
Csizmadia Alexa
Megjelent a Műértő, 2016. július-augusztusi lapszámában
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
