Tisztelt Ügyvéd Úr!

Párom egyedüli gyermek, szülei elváltak. A váláskor édesanyja lemondott fia javára a közös ház őt illető részéről. Párom édesapja azóta újból megnősült, most viszont gyógyíthatatlan beteg. Nem tudjuk, mi történek, ha ő meghal: mi jár ez esetben a második feleségnek?

Köszönettel:

Nagy Lilla

Tisztelt Nagy Lilla!

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ez az ún. özvegyi jog, amely egészen addig megilleti a házastársat, amíg új házasságot nem köt. Ez azt jelenti, hogy ha az édesapa meghal, a nevén lévő tulajdoni hányadot a törvényes örökös örökli, tehát valószínűleg a fia, annak haszonélvezeti jogát viszont a jelenlegi feleség gyakorolhatja. A leszármazók kérhetik a házastárs haszonélvezetének korlátozását, de a korlátozás csak olyan mértékű lehet, amely a házastárs szükségleteit biztosítja, figyelembe veszi az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját munkájának eredményét is. A haszonélvezeti jog pénzben történői megváltását is lehet kérni: ekkor a házastársat olyan rész illeti meg természetben vagy pénzben, amelyet az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együttesen örökölne. A haszonélvezeti jog megváltását nem lehet kérni azon ingatlan vonatkozásában, amelyben a túlélő házastárs lakik.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Válóperem folyamatban van, és az ingatlant, amelyen vitatkozunk, egy tetőtérben hoztuk létre, ráépítéssel, erre az emeletre viszont a mai napig nincs használatba vételi engedély. Hogyan befolyásolhatja ez a per kimenetelét.

Köszönettel:

Pál Erika

Tisztelt Pál Erika!

A használatba vételi engedély hiánya miatt nem jött létre egy olyan jogi egység, amelyről önállóan lehetne rendelkezni. Emiatt nagyon nehéz közös tulajdont keletkeztetni, pedig az lenne a célszerű, ha valamelyik fél a vagyonleltárban magához tudná váltani a tetőteret. Mivel az Ön estében a tetőtér beépítésével jogi akadály miatt nem jött létre ingatlan, úgy kell a lakásra tekinteni, mint bármilyen ingóságra, és műszaki szakértővel föl kell becsültetni az értékét, majd be kell állítani a vagyonleltárba. A vagyonmegosztás során azt veszik figyelembe, hogy melyik házastárs milyen mértékben járult hozzá a tetőtér kialakításhoz.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

15 lakásos társasházunk legfelső emeleti lakója vagyok, és a ház tetőszigetelése nagyon rossz állapotban van. Az én ingatlanom állandóan ázik, egyedül pedig nem bírom kifizetni a javíttatás költségeit. A többi tulajdonos elzárkózik minden pénzköltéstől, esélyét sem látom annak, hogy egy közgyűlésen a tető javítására vonatkozó határozat szülessen. Mit tehetek ebben a helyzetben?

Köszönettel:

Boldizsár Ottó

Tisztelt Boldizsár Ottó!

A közös tulajdonba tartozó épületrész fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk alapján terheli, ha a szervezet és működési szabályzat erről másképp nem rendelkezik. Mivel a tető közös tulajdon, javításának költsége tulajdoni hányaduk arányában terheli a lakókat, hacsak nem állapodtak meg máshogy a szabályzatban. A témát éppen ezért mindenképpen közgyűlési napirendi pontba kellene vetetnie, és a közgyűlésnek meg kellene tárgyalnia. Ha nem tűzik napirendre, vagy a közös képviselő nem akar ebben a témában közgyűlést összehívni, akkor a tulajdonostársak egytizede is kérheti annak megtartását. Ha tehát néhány tulajdonostársat maga mellé tud állítani, megtarthatják a közgyűlést, és határozatot is hozhatnak ebben a kérdésben. Ha a határozatot megszavazzák, és ennek ellenére valaki nem fizet, akkor a társasház pert is indíthat a nem fizető tulajdonostárs ellen, és be is hajtathatja a tartozást. Ha az Ön felvetését elutasítják, akkor a társasházi törvényre hivatkozva Ön is pert indíthat annak megállapítására, hogy a költségek a tulajdonostársakat is terhelik, tulajdon hányaduk arányában.