Csányi Sándor úgy vélte, nem lehet átváltani forintra a devizahitelek teljes állományát, de még a lakáshitelekét sem. A bankvezér ezt azzal indokolta, hogy összeomlana forint, és az átváltás évente 230 milliárd forint tehernövekedést jelentene lakosságnak, ami vállalhatatlan - adta hírül a hvg.hu a távirati iroda összefoglalóját, amit az MTI a pénzember ma reggeli, Kossuth Rádióban elmondott nyilatkozata alapján készített.

Szerinte egyébként a devizahitelesek nem a bankrendszer miatt szenvedtek el veszteségeket, hanem azért, mert a kormányzat fegyelmezetlen költségvetési politikát folytatott, a jegybank pedig túl erősen tartotta a forintot. Ugyanakkor a bankrendszernek közre kell működnie a nehéz helyzetű adósok megsegítésében, és erre képes is - hangsúlyozta a műsorban.

Ha Magyarország képes nagyon fegyelmezett költségvetési politikát folytatni, akkor az OTP elnök-vezérigazgatója szerint nem kell nagyon sietni az euró bevezetésével.  Csányi Sándor a Kossuth Rádió reggeli műsorában azt mondta, hogy szigorú gazdaságpolitika mellett kár lenne elveszíteni azt a mozgásteret, amit egy önálló valuta ad, ugyanakkor ki kellene tűzni egy euró-bevezetési céldátumot, és az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-programhoz tartania kellene magát a kormánynak.

Egy ilyen nyitott gazdaságnak nincs más választása, mint egy olyan devizához csatlakozni, amely sokkal kevésbé van kitéve ellenséges spekulációnak − hangsúlyozta az üzletember, aki úgy vélte: ahhoz, hogy a gazdaság is növekedjen, az infláció se legyen túl magas, és még a devizahitelesek se szenvedjenek el további veszteségeket, 280-290 közötti euróárfolyam a megfelelő.

A kormányprogram szólva a bankvezér azt mondta, az gyakorlatilag lefedi a Fidesz választási programját, a részletek megismerésére még várni kell. Az biztos, hogy a mozgástér meglehetősen szűk, hiszen gazdasági növekedés nélkül az eladósodási folyamat nem fog megállni, és csak az államkötvények kamatai miatt is nő a teher.

A magyar gazdaság ugyanakkor komoly versenyképességi problémákkal is küzd: magasak a jövedelmeket terhelő elvonások, a munkabéreket terhelő adók és az áfa is. Ebben a helyzetben kell megtalálni egy fegyelmezett fiskális gazdálkodás mellett az ésszerű vállalkozói tehercsökkentés lehetőségét, és az IMF-fel is meg lehet állapodni, ha a jövőbeni kiadásokat csökkentő költségvetési hiánynövekedésről van szó - emlékeztetett Csányi Sándor.