Egy építkezés vagy felújítás előtt sokszor az jelenti a legnagyobb fejtörést, melyik munkálatra mennyit költsön az építtető, pedig az is fontos szempont, hogy mekkora lesz a kulcsrakész otthon fenntartási költsége. Egy családi ház esetében viszont jelentős többletkiadást jelenthet egy-egy javítás vagy csere. A 2016-os Bramac–Construma kutatás szerint a laikusok legkevésbé az alapozáson (89 százalék), a vízszigetelésen (88 százalék) és a hőszigetelésen spórolnának házépítéskor. A tető és tetőtér kialakításán, a burkoláson és a villanyszerelésen viszont annál inkább. Az épületek energiavesztesége ezzel szemben leginkább a tetőnél jelentkezik.

Magyarországon olyan magas a napsütéses órák száma (1900–2200 óra/év), hogy a tetőn solar rendszerekkel: napkollektorokkal és napelemekkel az év minimum nyolc hónapjában, márciustól októberig az otthon számára szükséges energiamennyiség 85 százalékát lehet előállítani. Éves szinten a melegvíz-igényünk akár 60-70 százaléka állítható elő napkollektorral.

A tető a napelemek, napkollektorok kiépítésén és használatán kívül számos más praktikus energiatakarékos megoldással is szolgálhat. „Megfelelő tető-hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük a későbbi fűtési költségeket, nem beszélve a tetőszigetelés páraáteresztő képességről, amely megakadályozhatja a vizesedést és penészesedést. Ezen kívül újításként tavaly óta elérhető a piacon az úgynevezett Thermo Protector hővisszaverő tetőcserép, ami az infravörös sugárzást visszaverő felülete miatt akár 20 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre melegedik fel, mint a hagyományos fedőanyagok. Ennek köszönhetően a tetőnek is kisebb hőteherrel kell megbirkóznia, így elhagyhatjuk a tetőtérben a klíma használatát is, hiszen ez a megoldás akár 10 fokkal hűvösebb tetőteret is eredményezhet” – fogalmazott Kóbor Csaba, a Bramac alkalmazástechnikai vezetője.

ComLab