Több mint tíz év után megkapta a fennmaradási és használatbavételi engedélyt az a zuglói társasház, amelynek lakói 2010 óta éveken keresztül voltak kénytelenek úgy élni, hogy ingatlanjukat nem tudták értékén eladni, hiteleket nem tudtak rá felvenni, és Damoklész kardjaként lebegett felettük a kilakoltatás lehetősége új építésű lakásukból. Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi osztályának számukra kedvező döntését a hivatal honlapján tették közzé augusztus 18-án.

Mint arról már kilenc éve a hvg.hu is írt, a zuglói Bíbor utcában található Hermina Magic Metropol társasház lakói nem sokkal lakásaik megvásárlása után kerültek kiszolgáltatott helyzetbe, amikor kiderült, hogy az építtető, az azóta felszámolt Hermina Invest Ingatlanberuházó Kft. nem az eredeti építési terveknek megfelelően valósította meg a beruházást. Az épület esetében az OTÉK alapján szükséges 105 gépkocsibeálló helyett ugyanis csupán 47-et létesített. A megfelelő számú parkolóhelyet az eredeti tervekben parkológépekkel – tulajdonképpen autóliftek, amelyek segítségével egymás fölött lehet több járművet tárolni – teremtették volna meg, ám ezeket végül, mivel a helyüket nem megfelelően tervezték meg, nem lehetett beépíteni. Talán – mint arra később még visszatérünk – ez nem is állt az építtető szándékában.

Bármikor utcára kerülhetnek egy zuglói társasház átvert lakói

Elvileg bármikor az utcára kerülhetnek egy zuglói társasház lakói, mint illegális lakáshasználók, pedig fizettek a lakásukért, sőt, véleményük szerint ők a társasház tulajdonosai. Az építési szakhatóság azonban nem adott ki használatbavételi engedélyt, mert nem épültek meg a beígért parkolóhelyek, az építtető cég viszont időközben elérhetetlené vált.

Mindenesetre a ház a parkolók elégtelen száma miatt nem kapta meg a használatbavételi engedélyt a zuglói önkormányzattól, és ez egészen idén augusztusig így is maradt. Használatbavételi engedély hiányában azok a lakók, akik hitelt vettek fel a lakásra, kénytelenek lettek volna visszafizetni a hitelre kapott állami kamattámogatást, enélkül nem lehet bejegyezni a társasházi alapító okiratot, vagyis nem létezik a társasház, és nem lehet megnyitni a tulajdoni lapokat, tehát papíron nem léteznek lakások, sem pontos lakcímek, ahova a lakók bejelentkezhetnének.

Az épület csak a tulajdonosok osztatlan közös tulajdonába kerülhetett, a lakásokat nagy nehézségekkel és mélyen ár alatt adhatták el, nem kaphattak beköltözési engedélyt, így életvitelszerűen elvileg nem is tartózkodhattak volna ott. Emiatt annak idején figyelmeztetést is kaptak az önkormányzattól, amelynek akár arra is lett volna lehetősége, hogy bármelyik pillanatban kitelepíthesse őket.

Erre végül nem került sor, de sokáig kérdéses volt a sorsuk.

Az épületről, amely még 2008-ban kapott építési engedélyt, már csak egy 2010-es hatósági ellenőrzésen, több lakás értékesítése után derült ki, hogy az építés során eltértek az eredetileg jóváhagyott tervektől. Ekkor a zuglói jegyző felszólította az építtető Hermina Invest Kft.-t hogy nyújtson be fennmaradási és továbbépítési engedélyt. A cég igyekezett húzni az időt a kérelem benyújtásával, majd visszavonásával és újra benyújtásával, később a lakások használatba vételét elutasító – de az épület pillérvázas szerkezetére fennmaradási engedélyt adó –, és 1,2 millió forintos építési bírságot is kiszabó jegyzői határozat többszöri megfellebbezésével. Eközben pedig tovább folytatta a lakások értékesítését, és 2011-ben az első lakók be is költöztek. A huzavonával egészen 2015-ig sikerült eljutni érdemi döntés, elmarasztalás és a helyzet rendezése nélkül.

Ekkor az építtető Hermina Invest Kft.-t feljelentették a lakók csalás miatt – nyomozás végül nem indult. Az ügy parkolópályára került a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalánál, amely dönthetett volna a legutolsó fellebbezésről. Mivel a vállalkozás közben rendőrségi feljelentések tárgya lett és furcsa tulajdonosi változások után felszámolási eljárás alá került, a hivatal felfüggesztette az eljárást. Ez aztán 2020-ig nem is indult újra.

Stiller Ákos

Ekkor vette fel a fonalat a Láng Mérnökiroda Kft., amelynek ügyvezetője, Láng Attila építészmérnök hosszas győzködés után vállalta el, hogy rendezi az ügyet. "Egy olyan projektet kellett lezárni, aminek minden eleme új volt a számunkra, nekünk kellett befejezni azt, amit az eredeti építtető annak idején félbehagyott" – mondta az ügyvezető a hvg.hu-nak.

Régen nagy trükk volt a parkológépes beépítés, de manapság már jobban odafigyelnek rá az építési hatóságok

– magyarázta Láng Attila az épülettel kapcsolatos problémák eredetéről. Az építészmérnök szerint az ilyen 3 autó egymás feletti tárolására alkalmas parkológépek ára darabonként 15 millió forint körül alakult, a kérdéses beruházásnál ez összesen 200-250 milliós tétel lett volna, ami elvitte volna a hasznot. Annak idején azonban senki nem nézett bele ilyen részletesen a projekt költségvetésébe, amiből kiderülhetett volna, hogy valójában nem éri meg beépíteni a gépeket a beruházónak.

A mérnökirodának végül egy évbe telt rendezni a szükséges papírmunkát és végigvinni az engedélyeztetési eljárásokat. Ennek során többek között fel kellett mérni az épületet, hozzáigazítani a tervrajzokat, újra megszerezni vagy megújítani a szakhatóságok engedélyeit, a jogszabályváltozásokhoz igazítani a dokumentációt. Mind a több száz albetétes esetén egyenként fel kellett tölteni a megfelelő dokumentumokat az építésügyi dokumentációs rendszerbe, és végigfuttatni a folyamatot a földhivatalon.

Nem csak emiatt tartott azonban ilyen sokáig a folyamat. A társasház ugyanis különleges helyzete miatt a kiemelt ügyeket kezelő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalhoz került, ahol több más – kiemelt beruházásnak számító, vagy örökségvédelem alatt álló – épület ügye is megelőzte.

A parkológépes trükk azonban nem csak ezt az egy beruházást érintette Zuglóban. A három további lakóház közül kettő nevében is szerepel a hasonlóan problémás projekteknél túlságosan is ismerősen csengő Hermina kifejezés. A cégeknek egymással ugyan nem volt közvetlen kapcsolata, de 2013-as cikkünkből kiderült, hogy volt személyi átfedés, illetve egyes épületeknél más jellegű problémák is felmerültek: az Öv utcai Hermina Happy Landdel kapcsolatban előbb az RTL Klub Házon Kívül című műsora számolt be több tucat vevő történetéről, akik milliókat fizettek ki új lakásra, de az ingatlanfejlesztő egyszer csak közölte velük, hogy megszűnt a szerződésük, majd hirdetőjét tavaly megtévesztő reklámok miatt is megbírságolták.

Megbírságolták a Hermina Happy Land lakásait hirdető vállalkozást

A Hermina hol azzal került a hírekbe, hogy hamis fotókkal reklámozta fejlesztéseit, hol az állítólag már fizető vevői alól húzta ki a lakásokat, de nyomozás folyik ellene egy szürreális állványlopási ügyben is.

A parkológépes trükközés nyomán kialakult problémák komolyságát jelzi, hogy a zuglói önkormányzat egy 2017-es előterjesztés nyomán 2019-ben úgy fogadta el területrendezési és építési szabályzatát, hogy az érintett lakóházakat mentesítették az országos szabályzatban megszabott számú parkolók kialakításának kötelezettsége alól. Egészen pontosan azt írták a rendeletbe, hogy az érintett ingatlanoknak csak

a kormányrendeletben meghatározott számú személygépkocsi várakozóhely 40 %-ának az elhelyezését kell biztosítani.

“Muszáj volt ezt meglépni, hogy jogszerűen rendezni tudjuk a problémát, mégiscsak több száz családról van szó” – mondta a hvg.hu-nak Bitskey Bence a Hermina Magic Metropol épületének is otthont adó Zugló 3. választókerület ellenzéki (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP által támogatott) képviselője a döntésről. A képviselő szerint a kérdés rendezése volt az egyik fő választási ígérete is a 2017-es időközi választáson, amit a 2016 elején nyom nélkül eltűnt (és azóta sem talált) MSZP-s Sápi Attila megüresedett helyének betöltésére írtak ki. Bitskey Bence szerint azért foglalták bele konkrétan az egyes érintett, egy bizonyos meghatározott időpont előtt elkészült épületeket a jogszabályba, nehogy más ingatlanfejlesztők – látva az önkormányzat engedékenységét – esetleg vérszemet kapjanak a trükközésre.

Láng Attila szerint mostanra ezek a parkolós trükközések a jogszabályok változása és az alaposabb hatósági odafigyelés miatt már nem jellemzőek. Az építtető cégek zöme – akárcsak az övéké – például már eleve úgy köt szerződést, hogy a vételár utolsó részletét csak a használatbavételi engedély megszerzése után kell kifizetni, és ez elég garanciát jelent arra, hogy a vevők nem kerülnek jogi szempontból lehetetlen helyzetbe, mint történt ez a Bíbor utcánál.

Stiller Ákos

Az ügyvezető konkrét összeget nem mondott arra, hogy az adott lakóépület papírjainak rendbetétele mennyibe került, de jelezte, hogy lakásonként körülbelül százezer forintos mértékű tételről van szó, aminek kifizetése szerinte minden érintettnek megéri, még úgy is, hogy már elenyésző eséllyel tudják bevasalni az azóta felszámolt építtetőn. A papírok rendezésével ugyanis tíz év után végre egy jogilag rendezett ingatlan tulajdonosaivá válnak, így lehetőségük nyílik akár a rendes (időközben jelentősen megugrott) piaci áron értékesíteni lakásaikat.

Annak, hogy ilyen sokáig elhúzódott az ügy, egy nyertese biztosan van: az azóta felszámolt építtető. A hivatal ugyanis nemcsak azért nem bírságolhatja meg, mert már felszámolták, de azért sem, mert 2011 májusában használatba vették az épületet. Ez pedig már több mint tíz éve volt, így a törvény már sem bírságra, sem egyéb intézkedésre nem ad lehetőséget.