Áprilistól gyűrűsfarkú és vörös makikat is lehet látni a Szegedi Vadasparkban. Veprik Róbert igazgató szerint a gyűrűsfarkú maki Madagaszkár galériaerdeiben, száraz lombhullató erdeiben és bozótosaiban él, a vadon élő egyedek száma csökken.

Az állatok népszerűségéhez hozzájárulhatott a Madagaszkár című nagysikerű amerikai rajzfilm és a Madagaszkár pingvinjei című sorozat, illetve annak egyik főszereplője, a Julien király néven ismert gyűrűsfarkú maki vagy katta.

Szegedi Vadaspark / Facebook

A levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, esetenként rovarokkal táplálkozó katták nagyobb csapatokba állnak össze, amelyek a nőstények rokoni szövetségére épülnek, míg a hímek elvándorolnak a szülőcsapatuktól. A hosszú, 60-60 centiméteres, gyűrűs, mozgás közben többnyire felegyenesedett farkuk fontos szerepet kap a kommunikációjukban, melyet más félmajmokhoz hasonlóan az illatmirigyek is segítenek.

A vörös makiról csak a közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy nem a barna makik (Eulemur fulvus) alfaja, hanem különálló fajnak tekinthető. Bár ezek a gyűrűsfarkú makiknál kisebb termetű félmajmok is lehetnek nappal aktívak, a sűrűbben lakott területeken inkább éjszaka mozognak. Élőhelyük a kattákhoz hasonló, a rájuk leselkedő veszélyek – élőhelypusztulás és vadászat – is azonosak.

A becslések szerint a Madagaszkár nyugati részén vadon élő állomány létszáma három nemzedék alatt harminc százalékkal csökkent.