Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Bár a miniszterelnök a jelöltek megnevezésével lezártnak tekinti a kormányátalakítást, még mindig nem világos, hogy az új miniszterek, államtitkárok milyen hatásköröket kaphatnak. Még mindig zajlik a legnagyobb minisztérium átalakítása, Szijjártó Pétert pedig női szóvivővel akarják pótolni, tovább növelve a kormányzati kommunikátorok számát. Forrásaink szerint az átalakítás még legalább két hétig tart.
Nem vállalt újabb nyilvános vitát a titkosszolgálatok átalakításáról a nemzetbiztonságot is felügyelő Pintér Sándor. A belügyminiszter kedden a parlamentben elismerte, hogy a kabineten belüli egyeztetéseken fennakadt az új törvény tervezete, így legfeljebb ősszel kerülhet a képviselők elé. Pintérnek nem ez az első veresége; a hvg.hu úgy tudja, a kormányon és a Fideszen belül sokan elégedetlenek a jelenlegi felállással, a belügyminiszter viszont ragaszkodik a pozíciójához.
Nemcsak a politikát és a rendszerváltás utáni kormányokat, hanem a társadalmat sem érdekli a múlt, az ügynökügy - hangzott el egy konferencián, pedig negyven év alatt közel 200 ezer beszervezés történt. Sokan a rendszerváltás heteiben is írtak jelentéseket. A történészek hazugnak tartják a kutatást nehezítő jelenlegi szabályozást, amely szerintük a volt besúgóknak kedvez. A jelen lévő államtitkár nem akarta elárulni, a kormány milyen lépéseket tesz az ügynölmúlt feltárására.
Megválaszolta az Alkotmánybíróság a kormány februárban hozzá intézett kérdését: az Országgyűlés az Európai Unió stabilitási paktumát csak kétharmados többséggel ratifikálhatja. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy az elmúlt 22 évben megszületett precedensértékű határozatok az új alkotmány életbe lépése után is érvényesek, így azok is, amelyek a konkrét jogi szövegtől elrugaszkodva keletkeztek Sólyom László elnöksége idején.
A kabineten belüli feszültségek és nézeteltérések lassítják a tervezett kormányátalakítást, pedig Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt le akarta zárni a hivatalokat bizonytalanságban tartó, a munkát bénító átszervezést. Az átalakításnak betett Schmitt Pál váratlan lemondása és az államfőjelölés körüli huzavona is, ami felkészületlenül érte a miniszerelnök-pártelnököt. Orbán a politikai kormányzást erőlteti, mert úgy látja, hogy a ciklus feléhez közeledve kicsúsznak az időből és még rengeteg teendő vár a kabinetre.
Feltétlen híve Orbán Viktornak, konfliktuskerülő politikus, aki régóta pályázik a miniszteri székre. Pedig néhány évvel ezelőtt még a tibetiek jogaiért küzdött, szembeszállt az egyháza MIÉP-es szárnyával, követelte az ügynökmúlt feltárását, harcolt a pártállami rendszer lebontásáért és azt hangoztatta, hogy a magyaroknak „nem fáj” eléggé a romák kiszolgáltatottsága. Balog Zoltán fordulatokban gazdag pályaképe.
Nehéz döntés előtt áll Lázár János, akinek arról kell határoznia, hogy elfogadja-e a második legfőbb posztot Orbán Viktor mellett. Ha igent mond, elveszítheti jelenlegi önállóságát, ha azonban ellenáll a miniszterelnök hívásának, megrendülhet a pozíciója a Fidesz-frakció élén. Információink szerint jelenleg is folyik az egyeztetés arról, hogy Lázár milyen feltételekkel venné át a Miniszterelnökség irányítását, ahol a kormányzati munkába bekapcsolódott Századvéggel és Orbán bizalmasaival kellene megküzdenie mozgásterének bővítéséért.
Már nem sokkal Schmitt Pál plágiumbotrányának kirobbanása után kijutottak a Brüsszelben élő Áder Jánoshoz olyan hírek, hogy a párt vezetésében néhányan az ő jelölését tekintik a B tervnek arra az esetre, ha a köztársasági elnök belebukna a kisdoktorija ügyébe. A Fidesz európai parlamenti képviselője sokáig eltartotta magától a felkérést, mert úgy látta, hogy pártpolitikusként nem tudná helyreállítani az államfői intézmény tekintélyét. Végül Kövér László győzte meg telefonon, hogy térjen haza. Áder jelölésének története.
Schmitt Pál volt köztársasági elnök plágiumbotrányát követően fokozott érdeklődés tapasztalható a közélet egyes szereplőinek szakdolgozatai, disszertációi iránt. Összegyűjtöttük, ki miben doktor a parlamentben. A képviselők között akad olyan, aki tudatosan nem használja a címét, de olyan is, aki életrajzában két külön címként tünteti fel doktoriját, pedig csak egyszer védte meg, és olyan is, aki – közel azonos című két dolgozattal – két PhD-fokozatot is szerzett.
Az Európai Bizottság kész arra, hogy minden vitás ügyet végigvigyen, amíg az a testület szerint megnyugtató módon nem oldódik meg. A magyar kormányt sürgetné az idő, ezért is állnak értetlenül a miniszterelnök hozzáállását látva. Körülnéztünk Brüsszelben, milyen fogadtatásra számíthat Orbán Viktor José Manuel Barroso bizottsági elnöknél.
Megvalósíthatatlannak, megbélyegzőnek és értelmetlennek tartják az oktatásban dolgozók azt a tervezetet, amely rendőrökkel és iskolaőrökkel szorítaná vissza az iskolakerülők számát és az iskolai erőszakot. Az őrök - ha szükséges - testi fenyítést is alkalmazhatnának, ez azonban szembemegy többek között a köznevelési törvényben foglaltakkal is.
A kedd este beterjesztett jegybanktörvény-módosító mellett Matolcsy György a kormány nevében átírná a januárban hatályba lépett, tavaly húsvétkor elfogadott új alkotmány is. Erre azért van szükség, mert az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalták bele tavaly decemberben azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az összevonását. Most ezt a passzust törölnék, de az alaptörvény kapna egy újabb cikkelyt, amely tovább korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit is.
A nagyobbik kormánypártnak a hétfői parlamenti ülésig kell lezárnia a képviselői fizetésekről és az összeférhetetlenségről a KDNP-vel kirobbant vitáját, és meg kell találnia azt az államfőjelöltet, aki mindkét párt támogatását megkaphatja. A kereszténydemokraták - miközben továbbra is ragaszkodnak a vitatott törvényről kialakult álláspontjukhoz - csütörtökön jelezték, örülnének, ha Surján László neve is bekerülne az államfőjelöltek nevét tartalmazó kalapba.
Súlyos milliókról kellene lemondaniuk a tervezett új szabályok szerint azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik a parlamenti tevékenységük mellett is vállalnak munkát. A kedden "fellázadt" KDNP továbbra is ellenzi a teljes állású képviselőség bevezetését, mellyel a kereszténydemokraták szerint fontos szakmák képviselői esnének ki a parlamentből. A KDNP frakciójának közel fele elvérezne 2014-ben. A Fidesz javasolta szabályok a Jobbik segítségével vették az akadályt, ám kétséges, hogy a végszavazáson is beáll-e majd a tervezet mögé az ellenzéki párt.
Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.
Egy csődközeli helyzetbe került élelmiszeripari cég, a gyulai és csabai kolbászt is gyártó húskombinát miatt különbözhetett össze Lázár János az OTP elnök-vezérigazgatójával. A Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizik a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.
Szerdán az Európai Bizottság várhatóan további kérésekkel válaszol a magyar kormánynak az MNB függetlenségével kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás ügyében, míg a két másik ügyben az eljárások folytatását javasolják - értesült a hvg.hu.
Több fronton kipróbált pártkáder veheti át Ángyán Józseftől a nagybirtokos lobbi elleni harcot a földművelési tárcánál. Az államtitkári szék várományosa, Budai Gyula mindig csatasorba állt, ha a Fidesz vagy Orbán Viktor a segítségét kérte. Új posztján most komoly kihívás elé néz: a kormánypártok holdudvarába tartozó nagybirtokosokat kellene, hogy távol tartsa az állami földektől és pénzektől. Kérdés, hogy valóban ezt várják-e tőle.
A főpolgármesterrel és a Belügyminisztériummal folytatott tavalyi vita újjáéledésétől tartanak a járási beosztás ellen küzdő fideszes kerületi polgármesterek Budapesten. A jogköreiket, irodáikat féltő kerületvezetőket a közigazgatási tárca azzal nyugtatja, hogy fel sem merült az okmányirodák bezárása, sőt, a minisztérium a feladatmegosztásról is egyezkedne. Míg a tárca 7, a polgármesterek 23 járást szeretnének a fővárosban: az önkormányzati lobbi az összeférhetetlenség miatt gyarapítaná a hivatalok számát, hogy biztosítsa a menekülőutat 2014 után. Egyelőre a KIM áll győzelemre a vitában.
Káoszt okozott a parlamentben a Fidesz és a KDNP diktálta törvényalkotási rohamtempó. Míg Kövér László a kabinet felelősségét világossá tevő sürgősségi kormányrendelet bevezetését javasolta, addig a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott: inkább maradjon a mostani felállás. A hvg.hu megnézte a nemzetközi és a történelmi példákat.
A családtámogatásokról és elhibázott felsőoktatási kezdeményezésekről is faggatták az oktatási, ifjúsági, kultúráért és sportért felelős államtitkárokat.
Magyar Péter és Menczer Tamás egymásnak feszülése a maga alpári stílusában egyértelműen jelezte: a magyar politikában a piszkos munka egyre piszkosabb.
Az ellenzékiként ismert melegeknek épp máglyát rakat a hatalom a leggátlástalanabb verőembereivel. A hűséges alattvaló viszont puhára esik a huszonöt fős buliból is.