A kormány ezért új tervet, új koncepciót rendelt meg – mondta Gyurcsány, aki közölte azt is: a NATO döntése a helyszínre vonatkozik, és a NATO-nak nincsen szándékában ezt a döntést megváltoztatni. Magyarország bármely más helyre a saját költségén építhet radarállomást, ez azonban mintegy 20 milliárd forint pluszköltséget jelent.

A miniszterelnök kifejtette: az Orbán-kormány nem kellő körültekintéssel, a természet- és környezetvédelem szempontjainak nem kellő mértékű figyelembevételével döntött erről a kérdésről.

Az új koncepciótól a kormány azt reméli, hogy a két egyformán fontos szempontot - a természet- és környezetvédelmet, valamint az ország biztonságát - arányosan kielégítő megoldást sikerül találni.

Gyurcsány Ferenc rámutatott: a most következő munka nem lesz rövid. Újra kell kezdeni mindent a hatástanulmányokkal és az engedélyezésekkel, de nincsen más megoldás, mert a mai terv a magyar kormány számára elfogadhatatlan.

A civil szervezetek tavaly februárban léptek fel először az ellen, hogy megkezdődjenek az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-lokátorállomás megépítéséhez nélkülözhetetlen fakitermelési munkák a Mecsekben.

A lakossági felháborodás és a sorozatos megmozdulások hatására a közelmúltban szakértői grémium vizsgálta meg a lokátor elhelyezésének lehetőségeit. A Zengő-bizottság december 9-én hozta nyilvánosságra kiegészítő jelentését, amelyben a síkvidéki lokátorok alkalmazását sem találta a többinél megfelelőbb megoldásnak a Magyarországra tervezett NATO-radar felépítésének helyszíneként.