Katolikusként inkább a nagy haladó bölcsekhez, Teilhard de Chardinhez és Karl Rahnerhez igazodik, semmint a kúriához. Kitartott amellett, hogy a kommunista pártállam bukása után ne a bosszú, hanem a jogállamiság legyen a vezérlő elv.

"A rendszerváltást követő első okos és népszerű elnök, Göncz Árpád, majd a halovány jogtudós, Mádl Ferenc után egy szigorú, mind a formát, mind a tartalmat tekintve csaknem porosz jogőr kerül az állam élére" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A lap feleleveníti azt az esetet, hogy amikor az alkotmánybírók talárját kellett megvarratni, két hely jöhetett számításba: a püspöki varróműhely vagy egy színház. Sólyom László, az alkotmánybíróság elnöke az előbbit választotta, s a Süddeutsche Zeitung szerint nem egészen alaptalanul vélték úgy, hogy ez az ember az elvi hűséget előnyben részesíti a pózokkal szemben.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung egyebek közt azt állapítja meg az új államfőről, hogy évtizedek óta az ország tudományos elitjéhez tartozik. A kommunista időkben a polgári jognak a politikától kissé távol eső területét művelte, s a gazdasági elit azon részének lett jószerivel a legismertebb tanítómestere, amely súlyt helyezett a megalapozott jogi képzettségre.

Mint a frankfurti lap megállapítja, Sólyom hosszú ideig volt Németországban a Humboldt Alapítvány ösztöndíjasa, és az alkotmányjogászoknak ahhoz a nemzetközi köréhez tartozik, akik az alkotmánybíróság német gondolatát az 1989-1990-es nagy fordulat után Közép- és Kelet-Európa oly sok országában meghonosították.

Abból az időből származnak kollegiális, gyakran baráti kapcsolatai a német alkotmányjogászokkal, élükön Roman Herzog volt államfővel, a német alkotmánybíróság volt elnökével. Sólyom már "német" előképzettséggel lett a kommunistaellenes ellenzék legbefolyásosabb jogi tanácsadója a budapesti kerekasztal-tárgyalásokon, amelyeken szabályozták az átmenetet a népköztársaságból a demokratikusan legitimált köztársaságba - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung.