© parlament.hu

A parlamentben benyújtott, és a többség által megszavazott  egyik módosító indítvány szerint – a kormány nem támogatta – az egyetemisták az iskolájuk és lakóhelyük közti útra visszakapják a 90%-os vasúti és buszbérlet-kedvezményt, amelynek korábbi csökkentése megháromszorozta a kiadásaikat. Az általános és középiskolások úticéljuktól füg-getlenül 90%-os kedvezménnyel vehetnek bérletet. Az egyedi jegyeket minden diák féláron vásárolhatja meg.

A villamosenergia-törvényhez benyújtott, a fogyasztóvédelmet erősítő módosító inditvány szerint, magánfogyasztónál a jövőben csak akkor lehet kikapcsolni az áramot, ha legalább 3 havi tartozása van, a vele folytatott tárgyalás nem vezetett eredményre, és három felszólító és tájékoztató levél után sem fizet. Fogyatékkal élő fogyasztónál egyáltalán nem lehet kikapcsolni a villanyt; ha tartósan hátraléka van, előre fizetős – kártyás – mérőt kell nála felszerelni, és azt is a cég költségén.

Száz százalékos állami tulajdonban marad a Szerencsejáték Rt. ( a kormány akarata ellenére), valamint a tiszalöki és a kiskörei vízierőmű, illetve 25%-ban a Herendi Porcelángyár. Privatizálható viszont a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta egynegyede. A  többség ugyanis elutasította azokat a módosító indítványokat, amelyek azt célozták, hogy maradjon i 100 százalékos állami tulajdonban.

A kormány álláspontját elutasítva, a többség megszavazta azt is, hogy a parlamenti pártok az eddig ingyen használt állami ingatlanokért  kötelesek bért fizetni, illetve meg is vehetik ezeket 15 évi részletfizetéssel, amire az állami Magyar Fejlesztési Banktól kaphatnak hitelt. Ez utóbbi lehetőség a jövőben frakciót alakító pártokra is vonatkozik majd.

Betiltják a rendőrség számára a gumilövedék használatát. A létrejövő öt tagú Független Rendészeti Panasztestületet  nem a miniszterelnök nevezi majd ki, hanem az országgyűlés választja, minősített többséggel, a rendészeti és az emberi jogi bizottság jelöltjei közül. Az elnök havi kb. 750 000, a négy tag egyenként 520 000 forintot kap majd munkájáért.

Megmaradnak a megyei főkapitányságok, tehát a régiók nem vehetik át ezt a feladatot. Ezekhez a módosításokhoz a Fidesz és a KDNP ragaszkodott, a kormánypártok pedig kénytelenek voltak elfogadni, különben nem tudják keresztülvinni  a rendőrség és a határőrség összevonását, ami pedig feltétele a schengeni határőrizeti rendszerhez való évvégi csatlakozásnak. Az ellenzék, miután kívánságai teljesültek, megszavazta az alkotmánymódosítást, és várhatóan a rendőrségi törvényhez is meglesz a kétharmados többség a jövő heti zárószavazáson. Ugyanez a helyzet az új menedékjogi törvénnyel, mely az ellenzék követelésére jelentősen szigorodott az eredeti kormány-előterjesztéshez képest.

Eltörölték azt a rendelkezést, hogy a tanárokat heti két órai ingyenes munkára kötelezhetik tanórán kívül, heti 40 órás munkaidejükön belül. A tanárok kötelező óraszáma ettől függetlenül 20-ról 22-re nő a jövő tanévtől. A felsőoktatásban ezentúl egy tanárt csak egy munkahelyen lehet figyelembe venni a szakok indításakor. Nem fogadták el ugyanis azt a Fideszes javaslatot, amely a mai állapotot tartotta volna fenn, a kompromisszumos szocialista indítványt pedig a benyújtók visszavonták. Tanítani továbbra is lehet több helyen, tehát az ún. "intercity-professzorok' a vonatokat tovább használhatják, de az akkreditáláshoz csak azt a tanárt fogadják el a jövőben, aki az adott egyetemnek szenteli energiájának javát.

A vállalkozói körbetartozási intézkedések között többséget kapott az építő cégeknek az a kérése, hogy kötelező legyen jelzálogjogot kapniuk a készülő épületre, így akkor is lesz valami a kezükben, ha a megrendelő nem fizet. Ezt hosszú habozás után a kormány is támogatta, bár az SZDSZ a szerződéses szabadságra hivatkozva eleinte ellenezte.

Ami az egészségügyet illeti: bővítették a vizitdíj és kórházi napidíj fizetésétől mentesítettek körét, a terhesgondozás és szülés esetén pedig ingyen lehet orvost választani. Az Európai Unió követelményeinek megfelelően az ügyelet minden órája munkaidőnek számít ezentúl – az egészségügyben az általánostól némileg eltérő szabályokkal-, de ez nem jelent teljes fizetést is. Az orvosok, ápolók egy órára jutó bérük 70-90%-át kapják majd, az ennél többről szóló módosításokat elutasította a képviselők többsége. Bevezetik a rehabilitációs járadékot az 52 évesnél fiatalabb rokkantak egy része számára. Ez nagyjából a mai rokkantnyugdíjukkal azonos nettó összeg, 3 évre szól, és ezalatt részt kell venniük a rehabilitációban.

Kereszténydemokrata javaslatra kettőről három évre emelték a hivatalos személy által elkövetett tettleges bántalmazás büntetését. Eddig ugyanis, mint erre a Társaság a Szabadságjogokért felhívta a változtatást kezdeményező képviselők figyelmét, a büntető törvénykönyv súlyosabban ítélte meg a hivatalos személy elleni, mint az általa elkövetett erőszakot. Valamennyi frakció egyetértett azzal, hogy ez nem helyes.

Csak a kormánypártok és az ellenzék többségének közös egyetértésével lehet majd dönteni arról, hogy mely pályázó cégek sugározhatják a digitális rádió- és televízióműsorokat. Az erről szóló törvény elfogadásával együtt a parlamenti bizottság alakult Jánosi György (MSZP) elnökletével – helyettese Deutsch-Für Tamás (FIDESZ) -, amely határoz a pályázatok érvényességéről és eredményéről. E testületben, a magyar parlamenti gyakorlatban először, a tagok frakciójuk létszámának megfelelő súllyal szavaznak, és csak kétharmados többséggel lehet határozatot hozni.

Az országgyűlés összesen 11 törvényt fogadott el, huszonkét törvény módosító indítványairól  jövő hétfőn szavaznak.

Magyar Rádió/hvg.hu