„A Mazsihisz a magyar társadalom többségéhez hasonlóan értetlenül áll azelőtt, hogy a Jobbik néven bejegyzett párt (...), nemrégen Magyar Gárda elnevezéssel felfegyverkezett harci alakulatot hozott létre, amelynek egyenruhája a megtévesztésig hasonlít” az 1940-es évek fasiszta mozgalmainak öltözékéhez – áll a közleményben.

A szövetség szerint a harci alakulat létrehozása egyenes folytatása a múlt év őszén kezdődött szélsőjobboldali mozgalmak tevékenységének, amelyek utcai tüntetéseiken folyamatosan zsidóellenes nézeteket hangoztattak. A Mazsihisz már többször figyelmeztetett arra a veszélyre, hogy a zsidóellenes nézeteket hangoztató utcai csoportok fellépése következmények nélkül marad. Mint írják, a mostani események is mutatják, hogy már nemcsak szóbeli támadásokról van szó.

Reménykeltőnek nevezték ugyanakkor, hogy a magyar politikai élet jelentős személyiségei és mozgalmai, köztük az MDF, az MSZP és a SZDSZ egyértelműen elítélte e harci csoport létrehozását. Érthetetlennek tartják azonban, hogy a többi parlamenti párt nem ismerte fel ezen alakulat létrehozásának valódi veszélyét, és „megengedhetőnek tartja az ilyen, a fasiszta mozgalom egyenruhájára emlékeztető öltözékben parádézó erőszakos csoportok létezését”.

A közlemény szerint a Mazsihisz bízik abban, hogy a kormány az alkotmány keretei között megtalálja annak a lehetőségét, hogy fellépjen az ilyen és ehhez hasonló csoportok létezése ellen, "és így garantálja a magyarországi zsidóság és Magyarország minden lakójának nyugodt életét".

Schweitzer József professzor, nyugalmazott országos főrabbi az MTI megkeresésére "okosnak és önérzetesnek" nevezte a nyilatkozatot. Közölte, a holokauszt túlélői, a nyilas vérengzés elszenvedői és szemtanúi nem akarnak a demokráciában a nyilasokéhoz hasonló egyenruhát látni. Reményét fejezte ki, hogy ha valamilyen veszedelem fenyegeti az országot, akkor a rendőrség és katonaság védi meg minden állampolgárát.

Vona Gábor, aki a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda elnöke is egyben, korábban azt mondta: a Magyar Gárda néven alapított, a "nemzeti önvédelmi keretek" megteremtését célul kitűző "hagyományőrző és kulturális" egyesületet tíz alapítóval jegyezte be júniusban a bíróság.