A konferencián Hablicsek László, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese Magyarország népesedési helyzetéről a következő alapjellemzőket sorolta fel: alacsony születésszám, ami alacsony termékenységgel párosul, azaz alacsony a gyermekvállalási kedv; magas, illetve növekvő az átlagos szülési kor, magas a halálozásszám, alacsony az élettartam. Ez utóbbi kettő természetes fogyást indukál, hiszen a tartósan alacsony termékenységhez tartósan magas halandóság társul. Összességében a népesség csökkenő létszámú és erősen idősödő.

Hablicsek László előadásának érdekes felvetése volt, hogy várható-e változás. "A legújabb adatok alapján azt tudom mondani, hogy elmozdulások készülődnek. Hosszú ideje 100 ezer fő alatti az élveszületések éves száma, úgy tűnik ebben az évben efölé kerül. A termékenységi szint is emelkedik. 1,3 most az átlagos és 1,4 felé próbál emelkedni. A halálozási szám történelmi mélypontra kerülhet: 130 ezer fő alá. A várható férfi élettartam 70, a nőké 80 év. Úgy tűnik, hogy pozitív folyamatok várhatók" - fogalmazott Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

A szakértő szerint figyelni kellene az iskolai végzettség kérdésére. Egyre több fiatal tanul tovább, ami hat a népesedére is, például a termékenység esetében kitolja a gyermekvállalás időszakát. "A folyamat végeredménye, hogy a mainál iskolázottabb népesség alakul ki, amelynek bizonytalan a demográfiai és a munkapiaci magatartása is" - tette hozzá Hablicsek László.

A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója részletesebben is kifejtette az alacsony termékenység okait. Spéder Zsolt szerint az oktatási expanzió mellett a párkapcsolatok átalakulása, a bizonytalanság növekedése, a munkapiaci szorítások felerősödése, a családpolitika helyzete és az értékváltozás áll a termékenységi folyamatok változása mögött. A párkapcsolatok tekintetében változás például, hogy csökkent a házasságkötések száma és úgy tűnik, továbbra is csökkenni fog. Ami azért lehet fontos, mert a mutatók szerint a gyermekek többsége házasságban születik.

"Akik házasságban kezdték meg párkapcsolatukat, azok 85 százalékánál született gyermek. Akik viszont élettársi kapcsolatban, azok 67 százalékánál. Tehát az élettársi kapcsolatban élők nem vállalnak annyi gyereket" - tette hozzá Spéder Zsolt. Negatívan hat a gyermekvállalási kedvre az individualizálódás, a hedonizmus, a szabadidő-orientáltság és a karrierorientáltság is. A két előadó egyetértett abban, hogy izgalmas időszak következik a népesség állapotában, ami számos megoldandó feladatot ad.