Mint azt bemutattuk, a beszélgetésben – a cégvezető és beosztottja szerint – olyan, a kiszervezett ügyfélszolgálatokon dolgozók béremelését, juttatásait érintő üzleti titkokról is szó esett, amelyeket a távközlési szolgáltató később felhasznált ellenük. Az eset egyébként még 2007-ben történt. Nem sokkal később a Magyar Telekom szerződést bontott az ügyfélszolgálatot üzemeltető külsős cégekkel. Az érintettek feltételezik, hogy nem egyedi esetről van szó, és mások beszélgetéseit is lehallgathatták.

A hívást kezdeményező Berger Katalin, aki akkor szakszervezeti titkár volt, tanúként a tárgyaláson megerősítette, hogy az ominózus beszélgetés a főnökével való tárgyalás a kollektív szerződésről, a bérekről, a bérfejlesztésről és a béren kívüli juttatásról szólt. Tudnivaló, hogy szakszervezetisként a törvény lehetővé teszi számára, hogy munkaidőben végezzen érdekvédelmi tevékenységet.

Bírói kérdésre beszámolt arról is, hogy a számára kötelező oktatáson részt vett, ám azon nem kapott olyan anyagot, amely a kimenő hívások rögzítését taglalta volna. Annak ellenére, hogy a felperes Magyar Telekom állítása szerint ilyen tartalmú oktatási anyagot minden ügyfélszolgálatra eljuttatott egy elektronikus levél mellékleteként még a beszélgetés rögzítése előtt egy évvel, azaz 2006-ban.

Csakhogy a sajtóperben szintén tanúként idézett Kapcsos László, az ügyfélszolgálatokat a kérdéses időszakban működtető, Actual Budapest ügyvezető igazgatója viszont állítja, sem a levelet, sem annak mellékletét nem ismeri. Ellenkező esetben – mondta - annak tudomásul vételéről legalább egy a visszaigazolást tartalmazó e-mailt kért volna a Magyar Telekom, ami nincs a levélhez csatolva.

Újabb nyomozás az MT-nél

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) hűtlen kezelés gyanúja miatt március 28-án nyomozást indított a Magyar Telekom (MT) montenegrói és macedón leánycégei által 2005-ben kötött szerződésekről és egyéb ügyekről jelenleg is folyó belső vizsgálathoz kapcsolódó kifizetések miatt. A cég leányvállalatai – a montenegrói Crnogorski Telekom és a macedón Makedonski Telekomunikacii – összesen 2 milliárd forint értékben négy szerződést kötöttek offshore cégekkel, ami törvénysértő, és nincs összhangban az MT-csoport belső elveivel. A vizsgálat – amely miatt 2006 végén Straub Elek akkori elnök-vezérigazgatónak távoznia kellett – 2008 végéig 16 milliárd forintjába került az MT-nek. Ez a kiadás a vizsgált szerződések értékéhez képest aránytalanul nagy. Ugyanebben az ügyben, ugyanezzel a gyanúval az NNI 2007 májusában már indított nyomozást, amit 2008 májusában bűncselekmény hiányában megszüntetett.

A tanúk szerint egyébként az üzleti titkokat tartalmazó telefonbeszélgetés alkalmas volt arra, hogy annak ismeretében az  Actuel és két másik vállalkozás dolgozóit az MT két munkaerő-kölcsönző cég – a Prohumán 2004 Kft. és a Trenkwalder-Multiman Kft. – közreműködésével átcsábítsa magához.

Az eset megértéséhez tudni érdemes, hogy gy másik perben az Actual Budapest mint felperes több másik alvállalkozóval együtt azért perelte be a Magyar Telekomot, mert szerintük egyoldalúan és jogszerűtlenül bontotta fel öt évre szóló szerződésüket három évvel annak lejárta előtt. Állításuk szerint emiatt 3,8 milliárd forintos káruk keletkezett, ezt szeretnék a Magyar Telekomtól megszerezni, amit azonban a multi nem akar kifizetni.
 
A hvg.hu ellen indított sajtóperben a felperes MT kifogásolta egyebek közt is azt is, hogy Kapcsos László miért csak egy évvel a felvétel rögzítése és annak kiszivárgása után küldte az első - hangfelvétel lehallgatását kifogásoló panaszlevelet. Az Actual Budapest ügyvezető igazgatója arra hivatkozott, megfontolt jogi lépéseket tenni időigényes folyamat.

Az sem kizárt, hogy a volt szakszervezetis a későbbiekben személyiségi jogi pert is indít az ominózus hangfelvétel miatt a Magyar Telekom ellen – hangzott el szintén a szerdai tárgyaláson.Tőle annyit kérdezett a felperes, dolgozott-e valaha az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatot tartó munkatársként. A tanú elismerte több mint 10 évvel ezelőtt végzett ilyen munkát, a kérdéses időszakban vezetői statisztikákat készített, vagyis háttérmunkatárs volt. Tudta, hogy az Actual Budapest alkalmazásában álló rendszermenedzserek folyamatosan figyelemmel kísérik, betartja-e a tízperces szüneteket és hogy időben kezdi, illetve fejezi-e be a munkáját vagy sem, valamint a mellékéről kezdeményezett hívások időtartamát is mérik. Arról azonban fogalma sem volt, hogy figyelik a beszélgetések tartalmát és rögzítik őket.

A Magyar Telekom saját, a lapunkhoz megküldött helyreigazítási kérelmében is elismerte, hogy azért rögzítették Berger beszélgetését, mert az ügyfélszolgálat telefonjáról kezdeményezték a hívást, márpedig az ügyfélszolgálati hívásokat minden esetben felveszik, és erről az ott dolgozókat tájékoztatják is. A szóban forgó hívást a hossza miatt (43,5 perc) az automata rendszer szűrte ki a rutinszerű havi ellenőrzés során, a vállalat ekkor szerzett róla tudomást. A cég a beadványában hangsúlyozta, hogy valótlan a lehallgatás ténye, ahogy az is, hogy más esetekben lett volna példa ilyenre.

A sajtó-helyreigazítási per szerdai tárgyalásán a kérdéses telefonbeszélgetést teljes terjedelmében nem sikerült meghallgatni, így Öcsödi Ágnes bíró kérte a tanúként meghallgatott Kapcsos Lászlótól, nyújtsa be mind hanganyagként CD-n, mind gépelt formában. A következő tárgyalási nap szeptember 7-én lesz.