Az NRC Piackutató immáron négy esztendeje méri az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról és a közeljövőt illető várakozásairól. Az index 2005 őszén még 40 pont feletti (és a választások környékén az 50 pontot is megközelítő) értéket vett fel, 2006 júniusában, a megszorító intézkedések bejelentése után azonban egyetlen hónap alatt zuhant 40-ről 27 pontra. Aztán sokáig egy szűk intervallumban mozgott, de tavasszal már csak 17 ponton állt – ennél is volt azonban lejjebb: a gazdasági válság, súlyosbítva a miniszterelnök lemondásával és a jelöltkeresés körüli hercehurcával 10 pontos történelmi mélységbe taszította a NetHangulat indexet. A kormányfőcsere jó hatással volt a netpolgárok közhangulatára: április végére 8 pontos emelkedés után az index 18 ponton állt meg, júliusban már 23, novemberben pedig 24 pontot mértünk.

Az elmúlt 3 évben eddig mindig azt tapasztaltuk, hogy december végére – az ünnepi hangulatnak köszönhetően – nőtt az index értéke, január végére viszont újra csökkent. Idén azonban ezzel ellentétes mozgást figyelhettünk meg: az egyébként kiugróan magas – közel másfél éve a legmagasabb – novemberi szinthez képest decemberre 3 pontot csökkent az index értéke, januárban végén viszont egy ponttal magasabb szinten állt, mint az év utolsó napjaiban. A NetHangulat index aktuális értéke: 22 pont.

A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés a korábbi hónapokkal megegyező módon januárban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista hangulatot jelentenek. A középponttól való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezőket az elmúlt tizenkét hónap mindegyikében borúlátó hangulat jellemezte. A márciusi mélypont idején a hazai netpolgárok mindössze 2 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok – ez az arány január végén lényegesen magasabb volt: 13 százalék; az internetezők 83 százaléka viszont továbbra is pesszimista.

Az index értéke a férfiak és a nők körében is egyaránt nőtt, így előbbiek (24 pont) továbbra is valamivel derűlátóbbak, mint az utóbbiak (20 pont). Az átlagosnál továbbra is nagyobb az optimizmus a fővárosban élő és az 50 évnél idősebb netpolgárok körében.

A választások hozzák meg a fordulatot?

A válaszadók a kutatás során nemcsak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelően ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak.

A főindexhez hasonlóan az ország helyzetére vonatkozó mutató értéke is egy ponttal nőtt az elmúlt egy hónapban, és január végén ugyanúgy 26 ponton állt, mint az ősz folyamán. Az internetezők továbbra is a gazdasági helyzetet (5-ös skálán 1,64) ítélték a legrosszabbnak, ezt az egészségügyi ellátás (2,02) követi, de a netpolgárok egyik vizsgált területtel sem elégedettek még közepes mértékben sem – a legmagasabb átlagpontszámot, 2,27-ot, a közlekedés kapta.

Az ország közeljövőbeni helyzetére vonatkozó mutató decemberhez képest 3 ponttal nőtt, és az elmúlt egy év legmagasabb értékén, 31 ponton áll. Ez 5 ponttal magasabb, mint az aktuális helyzetet jelző szám – a két érték közötti különbség azt jelzi, hogy a netpolgárok jelentős mértékű pozitív változásokra számítanak a jövőben, és az adatsorból az is leolvasható, hogy a változás kezdetét az áprilisi választásokhoz kötik. Leginkább a gazdaságban remélnek javulást, de szinte minden területen pozitív fejleményeket valószínűsítenek.

2011 elején magunkra sem ismerünk már?

A kutatás során az internetezőket arra is megkértük, hogy ötös skálán értékeljék saját jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend a felméréssorozat kezdete óta nem változott.

Bár az egyéni helyzetet mutató index évekig egy viszonylag szűk tartományban mozgott (és mindvégig sokkal magasabb értéket vett fel az ország helyzetére vonatkozó indexnél), februárban drámai – 6 pontos – zuhanásról kellett beszámolnunk. A nyári hónapokban ez az index is emelkedett, ám értéke azóta nem változott jelentősen – január végén ugyanúgy 46 ponton állt, mint 2009 második felében.

A személyes helyzetre vonatkozó várakozásokról ugyanaz mondható el, amit az ország helyzetével kapcsolatos indexeknél leírtunk. Az index 52-es értéke 6 ponttal haladja meg az aktuális mutató értékét, a netpolgárok tehát úgy érzik, a 2010-es választások saját életükben is pozitív tendenciákat indítanak el: anyagi helyzetükben és munkájukban egyaránt számottevő javulásra számítanak.

Az ügyészség iránti bizalom nőtt leginkább

A NetHangulat index növekedésével párhuzamosan több vizsgált intézmény bizalmi indexében is kisebb növekedést figyelhettünk meg. Legnagyobb mértékben az ügyészség presztízse nőtt (3 tizedponttal), ami összefüggésben lehet a január végi, a BKV körüli ügyekkel. Az intézmények sorrendjében nem történt jelentős változás: a lista élén továbbra is az Alkotmánybíróság, illetve a nemzetközi szervezetek állnak, míg a kormány, a parlament és a politikai pártok a sereghajtók.

A felmérést az NRC 2010. január 28-31. között végezte 1000 internethasználó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.