szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Új első fokú eljárás lefolytatásáról döntött a Debreceni Ítélőtábla szerdán annak a két bajai ügyvédnek az ügyében, akiket emberrablással vádolnak. A házaspár az ügy miatt elveszítette praxisát. Korábban a hvg.hu-nak elmondták: egy adósuk cégének tulajdonrészével fizetett, s később ennek aláírását minősítették annak, hogy a férfit korlátozták személyi szabadságában. Az első fokú ítéletet a bíróság megalapozatlannak mondta, és hatályon kívül helyezte.

Emberrablás a Btk. szerint
Emberrablást – a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 175. §-a szerint – az követ el, aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé. Mindez két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az alapeseten túl az emberrablásnak lehet súlyosbító körülménye – magasabb büntetési tétellel –, ha bűnszövetségben, fegyveresen, illetve hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen történik, valamint ha a bűncselekmény következtében az áldozat életét veszti.

O. I. másokkal együtt nagyobb összeget adott kölcsön egy helyi építőipari vállalkozónak és élettársának. A férfi tartozása O. I felé 2004-re 135 millió forintra nőtt, de összességében 650 millió forinttal tartoztak a hitelezőiknek. Az adós, hogy megpróbálja helyzetét rendezni, összehívta a hitelezőket H. J. lakására. A férfi felajánlotta cége tulajdonjogát képező ingatlanokat, de a bemutatott tulajdoni lapokból kiderült, hogy az adós az ingatlanok felett nem rendelkezett szabadon. Egyrészt azok 40 millió forintos, jelzáloggal voltak terhelve, másrészt a földteületek vételára sem volt teljesen kifizetve.

Ezek után az adós felajánlotta, hogy a tartozások rendezéseként eladja hitelezőinek cégének üzletrészét, amely a hitelezők között  százalékosan fel lett osztva. Az adós másnap megint megbeszélést folytatott a hitelezőkkel, és ott derült ki, hogy további jelntős adóságokkal rendelkezik, ezért a hitelezők elálltak az üzletrész adásvételi szerződéstől, amit viszont az adós nem fogadott el. Ezek után valamennyi hitelező feljelentette az adóst és élettársát csalás miatt. Az eljárás során senki sem említette, hogy "emberrablás" történt volna.

A nyomozóhatóság szerint O. I. az ominózus találkozón azt közölte az adósságot felhalmozó vállalkozóval, hogy amíg át nem ruházza rájuk és a többi hitelezőre az építőipari kft.-ben lévő üzletrészét, addig nem hagyhatja el a lakást. Ráadásul a családtagjainak bajuk eshet. A vádhatóság megállapítása alapján a vállalkozó feleségét is megfenyegették, miután az nem volt hajlandó a találkozó helyszínére elmenni. Az asszony volt az egyébként, aki a történtekről értesítette a rendőrséget, mondván, valakik órák óta fogva tartják az élettársát, de senkit nem tudott megnevezni konkrétan.

O. korábban a hvg.hu-nak elmondta: a vállalkozó hosszabb ideje tartozott neki, és részletekben sem törlesztett, ezért felhívta a férfi figyelmét arra, hogy ha nem kapja vissza a pénzét, feljelentést tesz a rendőrségen és polgári pert indít. Ezt követően állapodtak meg arról, hogy az adós hitelezőire íratja a cégében lévő üzletrészét. A vállalkozó felesége által tett bejelentés miatt viszont elindult az eljárás, amit első körben megszüntettek, ugyanis a vállalkozó azt mondta a nyomozóknak, hogy élettársa félreértette a helyzetet, mert ő szabad akaratából írta alá a szerződést. A férfi meghallgatása előtt egy héttel – mint azt O. a hvg.hu-nak állította – a hitelezők elálltak a szerződéstől, mivel kiderült, hogy a megszerzett cég csődközeli helyzetben van.

Az adós egyébként a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnál elismerte a tartozását, de a teljesítésére haladékot kért. Ezzel nem tudott élni, így elrendelték a kft. felszámolását. O. megjegyezte: „megindítottuk a polgári pereket, aminek során lefoglaltattuk az adós vagyonát. Az árverezést 2006 júliusában végre is hajtották, így a követelésem egy része megtérült”. Két hónap múlva, 2006 szeptemberében a vállalkozó bejelentette, hogy személyi szabadságát 2005. április 10-én korlátozták. Erre hivatkozva kérte, hogy a kölcsönszerződésekkel kapcsolatban hallgassanak meg tanúkat és folytassanak le új elsőfokú eljárást. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság azonban ezt megtagadta, mondván, nyilatkozataikat egy éven belül megtámadhatták volna, ám ezt nem tették meg.

A vállalkozó végül 2006. október 25-én a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) tett feljelentést az ügyvédek és egy határőr ellen, aki szintén a hitelezőjük volt, és aki állítólag felügyelte, őrizte őt az ominózus napon – közölte a hvg.hu-val O. I. ügyvédje, Kertész Gusztáv. Az NNI-től az ügy a Kecskeméti Nyomozó Ügyészséghez került. A bűncselekmény elkövetését mindannyian tagadták, és többek közt azzal védekeztek, hogy az adós és felesége másfél évig sehol sem említették, hogy fenyegetés hatására ruházták volna át az üzletrészt, illetve, hogy a cégvezetőt személyi szabadságában korlátozták volna.

A Békés Megyei Bíróság bűnösnek találta az ügyvéd házaspárt. Első fokon O. I-t két év börtönre ítélte négy év próbaidőre felfüggesztve, nejére egy év börtönbüntetést szabtak ki, aminek letöltését három év próbaidőre felfüggesztette – közölte a hvg.hu-val Koszta János, a Debreceni Ítélőtábla szóvivője. Hozzátette: a házaspárnak a vádhatóság szerint segítő M. T. 90 ezer forint pénzbüntetésre ítélte az első fokon eljáró bíróság. Február 2-án azonban nem ítéletet hirdetett a Debreceni Ítélőtábla, hanem úgy határozott, az ügyet első fokon újra kell tárgyalni. A bíróság kimondta, hogy az első fokú bíróság ítélete megalapozatlan, mert iratellenes, részben nincs feltárva a tényállás és egyéb eljárási hibákat is vétett.

Más, nem klasszikusnak mondható emberrablási ügyek

Nem engedték el adósukat, amíg alá nem írta, hogy tartozik és át nem utalta a követelést. A társaság tagjait a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozói január elején gyanúsították meg az emberrablás elkövetésével, a bíróság pedig előzetes letartóztatásba helyezte őket. A banda hetedik, még szabadlábon lévő tagját, Bruder Balázst még keresik a rendőrök.

Szintén nem klasszikus értelemben vett emberrablásnak számít, de a jogszabályok alapján annak tekintette a hatóság azokat az ügyeket, amelyekben fővárosi szórakozóhelyen külföldi vendégeket nem engedtek el addig, amíg számlájukat – ami milliós nagyságrendű összegű is lehetett – ki nem egyenlítették. A hvg.hu-nak ezekkel az ügyekkel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának vezetője, Seres András őrnagy elmondta, ilyennek számít, ha a tettesek nem alkalmaznak is erőszakot, de valakit fogva tartanak, és az illető szabadon bocsátását feltételekhez kötik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!