Január legkedveltebb facebookos oldalai között volt a rasszista Kuruc.info – derült ki az Image Factory ügynökség rangsorából. Propaganda, toborzás, pénzgyűjtés, az áldozatok kiválasztása, támadások utáni beszámolók, az összetartozás erősítése – tevékenységek, amelyekre a gyűlöletcsoportok használják az internetet, a jelek szerint nem is eredménytelenül.

A gyűlöletcsoportok – ahogy a jelenséggel foglalkozó Athena Intézet honlapján szerepel – olyan szervezett, formális vagy informális csoportok, melyek a gyűlöletre alapozva bármely ideológia nevében verbális, szimbolikus vagy fizikai agressziót valósítanak meg, avagy explicit módon erre hívnak fel bizonyos emberek, illetve emberek egy jól meghatározható közössége ellen, többnyire azok – vélt vagy valós – nemzeti, faji, etnikai, vallási vagy szexuális hovatartozása miatt. Ugyanakkor nem büntetőjogi kategóriáról van szó.  

Azon túl, hogy egy szabad társadalom velejárója a gyűlöletcsoportok kialakulása, létrejöttüket konkrét okhoz, történéshez kötni nem lehet – figyelmeztet Domina Kristóf, a gyűlöletcsoportok azonosítására, tevékenységük nyomon követésére 2010-ben alapított Athena Intézet igazgatója. „Szívesen fogják rossz közhangulatra, zavargásokra, válságra vagy a gyenge kormányzati teljesítményre, de valójában ha a felsorolt dolgok jobbra fordulnak, akkor sem tűnnek el vagy csökken a számuk radikálisan” – magyarázza. „A svédországi Malmöben például nehéz lenne a gazdasági válságra vagy a tolerancia hiányára fogni, hogy az elmúlt egy évben megjelent egy antiszemita csoport, amely zsidó vallású emberek lakta házak ellen intéz támadást."

Magyarországon a legismertebb gyűlöletcsoport az önmagát híroldalként aposztrofáló kuruc.info vagy a már betiltott, de szimpatizánsaiban tovább élő Magyar Gárda. Előbbit azonban az évek óta erről folyó vita ellenére sem lehetett eddig felszámolni. Az internet adta arctalanság, az online mozgósítás egyszerűsége kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire használják ki a világháló adta lehetőséget ezek a csoportok.

Az Athena Intézet magyarországi csoportokat gyűjtő oldala 18 szerveződést jelez. A csoportok alapítói, működtetői többnyire nem lépnek ki a saját terepükről, szerveződésük honlapjáról (ha van), Facebook-oldaláról (amennyiben létrehozták), ugyanakkor komoly szimpatizáns-bázist építenek ki, akik „tudják, mi a dolguk”, megjelennek fórumokban, áldozataik közösségi profilján – magyarázza Domina Kristóf. Egyes esetekben azonban a saját „territóriumukon” belüli hangoskodás is eredménnyel járhat, s egy általuk közvetített üzenet sokakhoz eljuthat és megragadhat a közbeszédben.  

Bár az intézet oldalán megjelent csoportok többsége mellett alacsony létszám van feltüntetve, ez nem azt jelenti, hogy hozzájuk nem csatlakozik több száz vagy több ezer szimpatizáns. „1995-ben Oklahomában egy férfi 168 ember, köztük 19 kisgyermek halálát okozta, mert a kormány ellen tervezett bosszúként pokolgépet robbantott a város központjában. Egyedül volt, a fehér faj magasabbrendűségébe vetett hite keltette gyűlölet motiválta, és hatalmas pusztítást végzett. Ebből is látszik, hogy nem attól veszélyes vagy felszámolandó egy csoport, mert nagy és láthatóan sok ember kötődik hozzá” – magyarázza Domina Kristóf. Az ilyen szélsőséges és radikális emberek azonban többnyire nem jelennek meg az interneten. „Az erősen radikalizálódott, terrorista eszközökkel élő emberek, csoportok inkább rejtőzködnek, s nem csupán a neten nincsenek jelen, de még – ha a romagyilkosságok gyanúsítottjaira gondolunk – a mobiltelefonjaikkal is óvatosan bánnak” – teszi hozzá a szakember.

Neonáci rendezvény a Hősök terén

Szegő Péter

Sokan azonban kihasználják az internet adta szabadságot. „A West-Balkán-tragédia után nagyon gyorsan felkerült a kuruc.infora – az oldal rasszista, uszító hangnemének megfelelő – üzenet, miszerint romák késeltek a szórakozóhelyen, s ez vezetett pánikhoz. A gyors reagálásnak az lett az eredménye, hogy a hírek napokig ennek cáfolatáról szóltak” – mondja Domina. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a csoportok rövid idő alatt megtanulták hatékonyan használni a netet. „A kurucos hírnek álcázott propagandaírások a legjobb példák erre. A police.hu-ról kimásolt bűnügyi hírekben az „ismeretlen elkövető” kifejezést átírják cigányra, és már kész is a tartalom” – hoz gyakorlati példát. A neonáci Pax Hungarica pedig időről időre honlapján toboroz, hirdeti táborait, képzéseit – teszi mindezt nyíltan, szélsőséges nézeteit vállalva.

A kérdésre, hogy mérhető-e a csendes szimpatizánsok száma, azt mondja, kutatni fogják, de nehezen megbecsülhető kérdésről van szó. A kuruc-info oldalának több tízezres látogatószáma például nem azt jelzi, hogy ennyien értenek egyet az oldalon megjelentekkel, ugyanakkor kétségtelen, hogy a néhány fős szerzőgárdának számos támogatója van. (Az Athena Intézet a Hírszerzővel együttműködve tavaly tényfeltáró cikkben leplezte le, hogy a kuruc.info miként jut pénzhez, adózatlan bevételhez a szimpatizánsoktól.)

A szervezetek egy része a Facebookon is jelen van, bár némelyik zárt csoportként létezik, vagyis csak tagjai láthatják a megosztott információkat. Vannak azonban kevésbé szemérmes csoportok, mint a Radikális Állatvédők, közel 3000 követővel, illetve a már említett kuruc.info, amelyet már több mint 20 ezren lájkolták.

„Tévhit azonban, hogy önmagában tiltásokkal, rendészeti eszközökkel vissza lehet szorítani, fel lehet számolni ezeket a csoportokat, ahogy például a kuruc.infoval kapcsolatban is ez időről-időre felvetődik” – véli Domina, hozzátéve: az igazságszolgáltatás fellépése fontos üzenetet küldhet, de emellett sokkal inkább a gyűlölet társadalmi gyökereivel, annak konkrét és szimbolikus okaival kellene foglalkozni, és arra a társadalmi konszenzusra építeni, amely szerint ilyen fajta szélsőségeknek nincs helyük a közösségben.