szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) az uniós döntéshozóknak akar üzenni, hogy ne a munkavállalókkal fizettessék meg a válság költségeit, míg a magyar szakszervezetek a kormánynak azt üzenik, hogy vegye komolyan a demokráciát, és az emberekkel együtt teremtse meg az életfeltételeket - hangzott el a szombati szakszervezeti demonstrációt megelőző sajtótájékoztatón, pénteken Budapesten.

Az ETUC által szervezett demonstráción 21 ország képviseletében várhatóan több tízezren vesznek részt. A magyar szakszervezeti vezetők a sajtótájékoztatón több követelést ismertettek, közöttük azt, hogy a kormány vonja vissza a médiatörvényt, és a visszamenőleges hatályú jogszabályokat, továbbá adja vissza a magán-nyugdíjpénztáraktól elvett pénzt.

John Monks, az ETUC főtitkára elmondta, hogy az uniós pénzügyminiszterek gödöllői tanácskozása miatt időzítették a demonstrációt szombatra. A miniszterek ugyanis készítenek egy listát a tagországok versenyképességéről, és ebben tényező lesz az egységnyi bérköltség is. Az ebben lemaradó országok - a versenyképességük miatt - csökkenteni fogják a béreket. Ez nyílt beavatkozás a szakszervezetek bértárgyalási jogába és függetlenségébe - húzta alá a főtitkár. Miután Németországban 10 éve nem nőtt az átlagbér, és ott versenyképes a bérköltség, a többi országban várható a bércsökkentés - tette hozzá. Az ETUC alapvetően azt üzeni az uniós döntéshozóknak, hogy ne a munkavállalókkal fizettessék meg azt a kiesést, amit nem ők okoztak. A főtitkár a válság következményeit értette ez alatt, és azt javasolta, hogy a jobb módúak is tisztességesen adózzanak, illetve a pénzügyi, gazdasági vezetők jövedelme csökkenjen.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség nevében alapvetően azt kifogásolta, hogy a kormány egyedül dönt az emberek sorsáról, a döntésekbe nem vonja be a munkavállalókat, és az alacsony keresetűeket bünteti. Kuti László (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) a tisztességes munkát és bért kérte számon a kormányon.

Gaskó István (Liga Szakszervezetek) indulatosan sorolta a kormánnyal szembeni követeléseket. Így azt, hogy a kormány nemzeti konszenzust hirdet, de senkivel nem tárgyal a fontos döntések előtt. Cinikusnak nevezte a kormányszóvivő kijelentését, miszerint a kormány egyetért a szakszervezetek követeléseivel. Ezért felsorolta, hogy mi mindent tegyen meg a kormány, hogy beállhasson szombaton a szakszervezetek közé a demonstráción: vonja vissza - visszamenőleges hatállyal - a közszférában a kéthónapos, indoklás nélküli felmondást, vonja vissza az egykulcsos szja-t, továbbá az 5 évre visszamenőleges olyan elvonást, amelyet kollektív szerződés rögzített, vonja vissza a médiatörvényt, amely a szakszervezetek száját is befogja, és adja vissza az elvett magán-nyugdíjpénztári tagdíjakat.

Pataki Péter (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) rámutatott, hogy a kormány tagadja a megszorítást, ugyanakkor a munkavállalók kétharmadának csökkent a bére, a nemzeti együttműködés pedig nem létezik. Palkovics Imre (Munkástanácsok Országos Szövetsége)  szorgalmazta, hogy legalább az EU kezdeményezze a kapzsiság által vezérelt gazdasági rendszer átalakítását. Varga László (SZEF) véleménye szerint Magyarország nem a demokrácia felé halad. Az alkotmányozás a társadalom nélkül folyik, és hiányzik a szövegből az állam és a kormány felelőssége - tette hozzá.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!