A Világgazdaság úgy értesült, a nagy változást a megyék hatáskörének teljes átrendezése jelenti. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy annak a feladatnak a szakmai irányítását, amelyet most a megye lát el, a helyi kormányhivatal végezné, dolgozói fizetését pedig az állam biztosítaná, a normatívákat nem utalnák át a megyéknek.

A következő nagy kérdés az intézmények átadása lehet, erről azonban még nem született döntés. A Világgazdaság szerint erről néhány héten belül tárgyalhatnak kormányzati szinten, s akkor dőlhet el, mennyi intézmény maradhat a megyéknél, illetve mennyit adhatnak át a településeknek, a járásoknak vagy az államnak. A csődveszély elől menekülve több megye is a bezárás, eladás vagy összevonás mellett döntött, mások megpróbálják menteni a kulturális, oktatási, szociális intézményeket.

A Magyar Hírlap is úgy tudja, a Fideszben már megszületett a politikai döntés a megyék jövőjéről és a jelenlegi egészségügyi, szociális és oktatási intézményfenntartói hatáskör elkerül a megyéktől, amelyek ehelyett a területfejlesztéssel foglalkozhatnak.

A Belügyminisztérium koncepciója szerint a jövőben a megyei jogú városok lakosait is be kell vonni a megyei közgyűlések életébe, hiszen azok az elképzelések alapján az őket érintő fejlesztési ügyekben is döntenek majd. E városok lakói eddig nem szavazhattak a megyei közgyűlések tagjairól - olvasható a napilapban.