szerző:
Kósa András - M. László Ferenc
Tetszett a cikk?

Hetek óta lógott a levegőben a kormány gazdaságpolitikai fordulata. A kormánypártaik többsége azonban nem számított arra, hogy az IMF-et még hétfőn is ellenfélként emlegető Matolcsy György a Valutaalap segítségét fogja kérni. A hvg.hu információi szerint pár hete Orbán Viktor egy kormányülésen kifakadt, mondván, nem gondolta volna, hogy egy évvel az új irány meghirdetése után ugyanott tart majd kabinetje. Pedig a miniszterelnök már a nyáron is számolt a válság újabb hullámával.

Bár a kormánytagok és a Fidesz vezetőinek többségét meglepte a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való egyeztetés csütörtöki "nem ortodox" bejelentése – ami arra utal, hogy sem politikailag, sem adminisztrációs szinten nem volt előkészítve –, a hvg.hu információi szerint a kormányfő és Matolcsy György hónapok óta hezitál azon, milyen irányba tolja el az tavaly ősz óta követett, idővel eredménytelennek bizonyult gazdaságpolitikát.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap kiadott közleménye szerint azért van szükség az IMF-fel való együttműködésre, mert „fordulóponthoz érkeztünk. Mostantól a növekedés fokozására kell összpontosítani. És ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni”, hogy növelni lehessen a befektetői biztonságot. A tárca közleménye után pár órával az IMF közölte, hogy „nem kapott felkérést a hatóságoktól arra, hogy tárgyalások kezdődjenek az alap által támogatott programról” – ami a döntés meghozatalában részt nem vevő, a bejelentésről utólag értesülő kormányzati források szerint arra utal, hogy hirtelen jött ötletről van szó.

Matolcsy György pénteken közli a Valutaalap magyarországi delegációjával, hogy pontosan mit szeretne a kormány – közölte a Magyar Rádió reggeli műsorában Orbán Viktor. Az Origo információi szerint a világ legnagyobb hitelminősítője előre jelezte a kormánynak, hogy még a héten bejelenti Magyarország leminősítését, és a gazdasági tárca így próbálta megelőzni a nagyobb bajt.

Rapid fordulat

„Matolcsy sorsa attól függ, miként tudja tálalni a frakcióban és a kormány kommunikációjában az IMF-fel való egyezkedést” – mondta az egyik kormányzati forrás, milyen politikai következménye lehet a csütörtöki bejelentésnek. A nemzetgazdasági miniszter hétfőn még azt mondta a parlamentben, hogy „ez a három betűs intézmény minden egyes intézkedésünket ellenzi, így hát, ha nem is rá, hanem ellene hangoljuk a kormányzati politikát”.

Ehhez képest nagyon is valószínű, hogy a tapogatózások a Valutaalap felé nem csütörtökön kezdődtek. A hvg.hu információi szerint az IMF magyar küldöttségének már szerdán át kellett rendezni a programját, mert a Valutaalap munkatársai a kormánnyal való egyezetések előkészítésével voltak elfoglalva – ennek fényében viszont furcsa, hogy a tegnapi közleményükben cáfolták, hogy lenne megkeresés.

Túry Gergely

Abban a megkeresett fideszes képviselők egyetértenek, hogy a miniszterelnök most nem fogja leváltani a korábban „jobbkezének” nevezett szakminisztert, mert ez az eddig folytatott gazdaságpolitika csődjének beismerése lenne. Még az IMF-fel való egyezkedés bejelentése előtt a pártvezetés egyik tagja, a frakció egyik legbefolyásosabb politikusa azt mondta: Matolcsy több mint miniszter, „egy szimbólum”, és Pintér Sándorhoz, Navracsics Tiborhoz és Martonyi Jánoshoz hasonlóan elmozdíthatatlan. A kormánypárti forrás szerint még ha távozik is idővel az NGM éléről, biztos kitalálnak neki egy olyan pozíciót, amely révén továbbra is a kormány meghatározó alakja lehet.

„Hátán fekvő bogár”

Ehhez képest egy miniszter még hetekkel ezelőtt azt állította a hvg.hu-nak: a kabinetben mindenki tudja, hogy „a matolcsyzmus csődöt mondott”, és nagy volt a várakozás, milyen irányba viszi el a miniszterelnök a gazdaságpolitikát. „Szegény Gyuri olyan, mint egy hátán fekvő bogár. Néha megbökjük, hogy vajon mozog-e még.”

Merthogy a Matolcsy szorgalmazta gazdaságpolitikát nemcsak a kormányban, hanem Fideszben is érte támadás. Az őszi parlamenti szezont előkészítő hajdúszoboszlói Fidesz-KDNP-frakcióülésen heves vita alakult ki arról, van-e értelme tovább erőltetni az egykulcsos adót, mert a kormánypártoknak árt, ha olyan kép alakul ki, hogy egy szűk rétegnek kedvező gazdaságpolitikát folytat. Akkor Orbán – ahogy ezt a hvg.hu megírta – még visszaverte a tamáskodó képviselők érveit, és azt hangsúlyozta, hogy menet közben nem lehet váltani.

Orbán Viktor az EU-csúcson - rossz híreket kapott
MTI / XIN / AP

Ennek ellenére a kormányfő már szeptemberben számolt azzal, hogy a tavaly kialakított, a bankokat, telekommunikációs cégeket, kereskedelmi láncokat megadóztató, a magánnyugdíjvagyont államosító, az egykulcsos adóra épített gazdaságpolitika nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Információink szerint a második adókulcsot helyettesítő kompenzációról döntő kormányülésen szeptember közepén a miniszterelnök – ahogy egy kormányzati forrás fogalmazott – „kifakadt”, idegesen azt fejtegetve: nem gondolta volna, hogy egy évvel a különadók bevezetése után még mindig ugyanott tart a kormány, mint az újfajta gazdaságpolitika bevezetésekor. A kormányzati forrás szerint Orbán akkor azt is mondta, most annyival rosszabb a helyzet, hogy tavaly még azok az aknák sem feküdtek a kabinet előtt, amivé a különadók váltak a nemzetközi gazdasági helyzet romlása miatt.

Hetek óta tart a hezitálás

A miniszterelnök-pártelnök a nemzetközi helyzet romlásával már a nyáron számolt: az erdélyi Tusnádfürdőn arról beszélt, az EU-ban rövidesen összeomlás következik be, aminek az államadósság a fő oka. Példaként többek között Görögországot és Portugáliát említette, de akkor abban reménykedett, hogy az államadósságát csökkentő Magyarország megúszhatja a világválság újabb szakaszát, és kiemelte, hogy Kína ereje töretlen – ezért is kell a miniszterelnök szerint jó viszonyt ápolni a keleti nagyhatalommal.

A hvg.hu több fideszes és kormányzati forrásból is úgy értesült, a miniszterelnök az utolsó percig bízott benne, hogy nem esik vissza ennyire az uniós és azon belül a német gazdaság, így a 2012-es költségvetésbe betervezett 1,5 százalékos GDP-emelkedés tartható. Igaz, péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán már azt mondta, a német gazdaság teljesítményétől függően akár csökkenthetik is az előrejelzést. A jövő évi büdzsét első alkalommal megtárgyaló szeptember 27-i frakcióülésen Orbán és Matolcsy jelezte, a gazdasági minisztérium a 260-as, a 280-as és a 300-as euróra is készít számításokat, hogy a válság súlyosbodása esetén ne kelljen folyamatosan újratervezni a költségvetést. Akkor több frakciótag is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy Orbán valósággal győzködte a képviselőket, hogy „menni fog”, a Magyarországon megtelepedett autógyártók önmagukban is dobhatnak a GDP-n.

Több kormányzati forrás is megerősítette az utóbbi hetekben, hogy ezt a kormány a forint elinflálásával akarta megfejelni, hogy segíteni tudjon az exportőröknek. A frakció egyik befolyásos politikusa néhány hete arról beszélt, hogy az adósmentő végtörlesztési ötlet is ezt a célt szolgálta: az árfolyam további gyengülése előtt a kormány minél több devizahitelest próbált megmenteni. Bár az Európai Bizottság 0,5 százalékra rontotta a magyar gazdaság jövő évi kilátásaira vonatkozó prognózisát, a kormány végül megtartotta a 1,5 százalékos előrejelzését.

Az IMF székháza - végállomás
AP

Orbán az utóbbi hetekben olyan jelzéseket küldött a frakció felé, hogy nagy a baj. „Ha virágnyelven, de Viktor közölte velünk, hogy fordulat várható. Bár az IMF nem merült fel, de pletykaszinten terjedt, hogy akár ez is lehet belőle” – mondta a csütörtöki bejelentést követően az egyik fideszes képviselő. Erről mint valószínű változatról az ellenzéki és független sajtó is hónapok óta ír. A kormánypárti sajtó azonban készpénznek vette Matolcsy és Orbán nyilvánosságnak szánt mondatait, és még a héten is kitartásra biztatta a kormányt.

A költségvetéshez benyújtott módosítókat tárgyaló frakcióüléseken a miniszterelnök már figyelmeztette a képviselőket, nagyon kicsi a mozgástér, a kormány a frakció kéréseit nem fogja tudni befogadni, és mivel a kiadásokat nem lehet tovább csökkenteni, csakis a bevételek növelésével – azaz adóemeléssel – lehet a „lyukakat” betömködni. Fideszes források biztosra veszik, a végső fordulatot az hozta meg, hogy a Standard and Poor’s hitelminősítő november 12-én negatív figyelőlistára helyezte az országot, ami a leminősítés előszobája.

„Persze a törzsközönségnek, az aktivistáknak, a tagságnak nagy megdöbbenés lesz, hiszen ők elhitték, hogy megszabadultunk az IMF-től, mint ahogy egyébként mi is” – fogalmazott az egyik kormánypárti politikus, milyen politikai hatása lesz a csütörtöki bejelentésnek és a tárgyalások megkezdésének.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!