Az elmúlt napokban Magyarország ismét a nemzetközi politikai és médiafigyelem központjában került, több éles kritikát is kapott a magyar kormány és személyesen Orbán Viktor is.

A legsúlyosabb kétségkívül José Manuel Barroso „személyes hangú” levele a kormányfőnek, amiben az Európai Bizottság elnöke azt javasolja Orbán Viktornak, hogy „közösen találjanak megoldást” a jegybanktörvény és az egykulcsos adót bebetonozó sarkalatos jogszabály nyomán keletkezett uniós aggodalmakra. Egy ilyen levél ugyanis a diplomácia nyelvén gyakorlatilag felszólítást jelent, nem véletlenül mondta azt több ellenzéki politikus is, hogy magyar kormányfő a rendszerváltás óta nem kapott ilyen levelet.

A Bizottságnak egyebek között azzal kapcsolatban vannak "súlyos kételyei", hogy a javaslat összhangban van-e az uniós alapszerződés 130-as cikkelyével, amely a központi bank függetlenségét igyekszik garantálni a tagországokban. A Bizottság szóvivője szerint Barroso sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a javaslat utolsó változatának készítése során az Európai Központi Bankkal (EKB) sem folyt kielégítő konzultáció. Az EKB maga is fenntartásokat jelzett a tervezettel kapcsolatban - tette hozzá Ahrenkilde Hansen. Az elnök a levélben azt is jelezte, hogy ha az uniós jognak nem teljesen megfelelő szabályozás születik, utólag kell majd módosítani.

Barrosóhoz fordultak ugyanakkor levelükkel az Európai Parlament zöld frakciójának vezetői. Mint Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms az Európai Bizottság elnökének írták, a kormány javaslatainak elfogadása "gyakorlatilag a demokrácia és a törvény uralmának végét" jelentené Magyarországon. A két képviselő arra kéri a bizottsági elnököt, hogy "vizsgálja meg, Magyarország tartja-e még magát azokhoz az alapértékekhez, amelyeken az Európai Unió alapul".

Mellébeszélés

A magyar fél részéről sem Orbán Viktor személyes szóvivője, sem Giró-Szász András kormányszóvivő nem akart a levéllel kapcsolatban semmi konkrétat mondani. Csak annyit, hogy spekuláció, ami a magyar sajtóban megjelent a levéllel kapcsolatban. (Erre válaszul az Origo újságírója blogjában három részben közli Barroso levelét). Mindkét szóvivő megígérte, hogy Orbán válaszolni fog, azt azonban nem mondták, milyen határidővel. Navracsics Tibornak mindössze öt napja volt rá, hogy válaszoljon Viviane Reding levelére, melyben az alapjogi biztos egyenesen a magyar alkotmány életbe léptetésének elhalasztását kérte.

A levél szerint az Európai Bizottság nem érti, hogy a kabinet miért akarja leszállítani a bírák nyugdíjkorhatárát a jelenlegi 70-ről 62 évre, ha egyébként az öregségi nyugdíjkorhatárt 65 évre emelik. Az Európai Bizottságnak komoly problémái vannak a Legfelsőbb Bíróság átalakításával is, így arra is rákérdeztek a magyar kormánynál, hogy miért nem töltheti ki az LB elnöke, Baka András az alkotmányban meghatározott mandátumát. Az Európai Bizottság emellett garanciákat kér a levelében a szintén újonnan felálló Országos Bírói Hivatal függetlenségével kapcsolatban is, és Viviane Reding utal arra, hogy egyelőre ezek a garanciák nem tűnnek elégségesnek. Reding Jóri András adatvédelmi biztos hivatalának elkaszálásával kapcsolatban is aggodalmakat fogalmazott meg.

Orbán Viktor lassan kijátssza magát az uniós diplomácia belső köreiből

AP

Kende Tamás nemzetközi jogász a hvg.hu-nak nyilatkozva „szokatlanul barátságtalannak” minősítette a levelet, és mint megjegyezte, az eddigi gyakorlatban még nem volt arra példa, hogy az Európai Bizottság azt állítsa, hogy alkotmányos jellegű tagállami szabályok az uniós Alapjogi Chartába ütköznek. Navracsics Tibor pénteken megírta válaszlevelét, ebben több ponton érdekes érveléssel él - például azt írja, az új bírósági vezető azért lesz független, mert e köztársasági elnök jelöli, márpedig ő személyében független hatalmi intézmény, miközben Orbán Viktor tavaly egyértelműen kinyilvánította, hogy a köztársasági elnöki posztot a végrehajtó hatalom részének tekinti.

A két levél mellett az EU tettekben is jelezte, hogy elfogadhatatlan számára a magyar kormány hozzáállása: ennek jele volt, hogy pénteken reggel váratlanul hazautazott az IMF és a Bizottság delegációja a kormánnyal folytatott hitelkeret-tárgyalások előkészítéséről. Bár Lázár János próbálta bagatellizálni ennek jelentőségét (azt mondta, a két küldöttség „a Jézuskát ünnepelni ment haza”), a hvg.hu-nak diplomáciai források azt mondták: teljes a döbbenet az uniós tagállamok diplomáciai testületeiben, az érintettek nem értik, miért viselkedett így a kormány, és azt sem, hogy utólag miért próbálja kétségbe vonni a megbeszélések jelentőségét. „Hiába hívják informális megbeszéléseknek, ezek nem arról szólnak, hogy ’Akkor hogy van a család srácok?’, ezeken már komoly témák kerülnek terítékre, és jegyzőkönyv is készül” - mondta forrásunk.

Melia is aggódik

Szintén "kokival" ért fel a magyar kormány részére Tomas Melia amerikai külügyi államtitkár nyilatkozata a hvg.hu-nak, amit utólag a New York Times is átvett. Ebben Melia egyenesen azt mondta, az amerikai kormányzat szerint egymást követően több olyan jogszabályt léptettek életbe Magyarországon, amelyekkel „gyakorlatilag mintegy eliminálni akarják a kormányzati hatalommal szembeni fékeket és ellensúlyokat”. Az utóbbi idők sarkalatos törvényei nemcsak bennünket, hanem a legfőbb európai szövetségeseinket is riadóztatták -fogalmazott. „Nem létezik más modern gazdaságban olyasmi, hogy az utolsó pillanatokban módosítanak egyébként sem rendesen áttárgyalt törvényjavaslatokat. Mindebből a procedúrából kizárják az ellenzéket, kizárják a szakterület főbb szereplőit, szakértőit” - mondta.

És a leveleknek még nem volt vége, tizenhárom - jórészt republikánus - képviselő írt tiltakozó levelet a magyar kormánynak az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban. Az MTI-hez is eljuttatott nyílt levélben úgy fogalmaztak, hogy az Európai Parlament felhívását megismételve felszólítják a magyar kormányt, "szavatolja minden polgár jogainak egyenlő védelmét". Egyúttal megismételték Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek a magyar kormányhoz intézett felszólítását, hogy ez utóbbi vizsgálja felül az új egyházügyi törvényt. A törvényt az Alkotmánybíróság is elmeszelte a héten, de csupán eljárásjogi szempontok miatt, így Rétvári Bence, a KIM államtitkára a köztévében be is jelentette, hogy gyakorlatilag változatlan formában terjesztik ismét a Ház elé.

A fentiekhez képest szinte már „mellékesnek” tűnhetnek az immár szokásos médiabírálatok. Az Economist Közép-Európával foglalkozó blogja Múlófélben a magyar demokrácia címmel közölt például írást Magyarországról. Ebben a szerzők megállapítják: Fidesz-párti többek között a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék elnöke, a főügyész, a Médiahatóság vezetője, az új Költségvetési Tanács elnöke, valamint az Országos Bírói Hivatal elnöke. A hivatalos álláspont szerint a pártközeli háttér irreleváns, a tisztségviselők pedig függetlenként fognak tevékenykedni mandátumuk alatt. "A demokrácia Magyarországon, állítják, biztonságban van" - írja a blog, majd megemlíti, hogy ezzel szemben az ellenzéki politikusok, a nemzetközi szervezetek, az EU és az Egyesült Államok ezt másként gondolja.