A műsorban zömmel a nézők által megfogalmazott kérdésekre válaszolt az államtitkár – írta az MTI.

A véleménynyilvánítás szabadságának magyarországi helyzetét firtató kérdésre azt mondta: szerinte mindig lehet példát találni szélsőséges véleménynyilvánításra, de ebből nem helyes általánosító következtetéseket levonni. A Klubrádió ügyének, illetve a közmédiával kapcsolatos éhségsztrájknak a kiemelését az összkép szempontjából félrevezető jellegűnek nevezte.

Kovács Zoltán kérdést kapott az euróövezethez való magyar csatlakozási tervekről is. Azt mondta, hogy a csatlakozás nem szándékok vagy vágyak kérdése, hiszen amikor Magyarország 2004-ben belépett az EU-ba, akkor azt is elhatározta, hogy a lehető leghamarabb csatlakozik az eurózónához is. Az eurózónabeli tagság most "nem azonnali projekt Magyarország számára" - fogalmazott. Szerinte számos kérdést kell még előbb megválaszolni, nem csupán a csatlakozás előtt állóknak, hanem a jelenlegi zónatagoknak is.

A kommunikációs államtitkár megerősítette, hogy Magyarország az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal olyan megállapodást akar kötni, amely pénzügyi értelemben "biztonsági hálót" jelent az országnak. Ezen háló megléte - tette hozzá - azt szolgálhatná, hogy "folytathatóak legyenek azok a szerkezeti reformlépések, amelyek fenntartható pályára állítják az országot". Másfél évvel ezelőtt - emlékeztetett - Magyarország az összeomlás határán volt, de azóta sikerült három százalék alá szorítani a deficitet. A mostani, megalapozott számok azt tanúsítják, hogy az irány jó - vélte.

Kovács Zoltán cáfolta az egyik kérdésben megfogalmazott feltételezést, miszerint Magyarországon az állami iskoláknál több támogatást kapnak most az egyházi iskolák. Azt mondta: intézkedéseik éppen azt célozták, hogy megszüntessék az egyházi iskolák ezen a téren tapasztalt hátrányát.