Nem cáfolta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján, hogy Sánta János, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) elnöke, a Continental Dohányipari Zrt. szerepet játszott a trafiktörvénynek nevezett, a dohánykereskedelemre vonatkozó törvény kidolgozásában.

A hvg.hu kérdésére válaszolva a hétfői frakcióülést követő sajtótájékoztatón a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője úgy fogalmazott: "Sánta urat tíz éve ismerem és azóta kérem ki a véleményét". Hozzátette: ha a vastörvénnyel foglalkozna a parlament, akkor a vasiparban érintett vállalkozók véleményét kérné ki. Lázár hangsúlyozta, a brit és az amerikai érdekeltségű cégek véleményét is kikérte, de ők nem támogatták a tervezetet, és arra hivatkoztak, hogy sérti az érdekeiket.

"Semmi szégyellnivaló nincs"

Mint ismert: a törvény zárószavazását kedden azzal az indokkal halasztották el, hogy Brüsszel véleményét akarják kikérni, ám a Népszabadság szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós notifikációval foglalkozó főosztályáról már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe a szöveg, méghozzá úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is.

A jelenleg brüsszeli vizsgálat alatt lévő javaslat jelentősen csökkentené a cigarettaárusító helyek számát, ugyanakkor ebben a beszűkült eladási csatornában a hazai gyártó Continental termékei azonos méretű eladói felületen tudnak majd megjelenni, mint a jóval nagyobb vetélytársak árui - írja a Népszabadság, amely szerint kormányzati berkekben azzal számolnak, hogy a nagyobb cégek Brüsszelben megfúrják majd a javaslatot.

A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: semmi szégyellnivaló nincs abban, ha egy törvény egy magyar "érdekkörbe" tartozó gyártót hoz egyenlő helyzetbe a brit vagy az amerikai érdekeltségű cégekkel szemben. A törvény Lázár szerint hármas célt tűzött ki maga elé: egyrészt, hogy a 18 éven aluliak ne juthassanak cigarettához, másrészt, hogy azok a kiskereskedők, amelyek megkapják a dohánykereskedelem jogát, magyar érdekeltségűek legyenek, harmadrészt pedig, hogy ha még ezen felül a versenykörülményeket is javítják, akkor az külön jó.

Lázár János azt mondta: a kormánypárti képviselőcsoportok délelőtti ülésén szóba került az EB múlt heti javaslata is, amely 144 milliárd forint kohéziós támogatás visszatartását helyezte kilátásba 2013-ra. Lázár az ülés előtt találkozott a miniszterelnökkel, akinek "kifejezett kérése volt", hogy kérdezze meg képviselőtársaikat, hogy mi a véleményük az ügyről. A frakció álláspontjáról Lázár nem árult el részleteket.

Szócskát is meghallgatták

Mint mondta: a frakcióülés fő témája az egészségügy átalakítása volt, ezért meghallgatták Szócska Miklós egészségügyi államtitkárt. Lázár szerint az államtitkár a 2012-es fejlesztési tervről, a betegellátás és finanszírozás helyzetéről beszélt. Elmondása szerint Szócska hangsúlyozta: nem az uniós vagy hazai fejlesztési pénzek jelentik a legnagyobb gondot, hiszen rengeteg beruházás van folyamatban, hanem az ápolók, az orvosok és a szakdolgozók fizetésemelése okozza a legtöbb nehézséget.

Lázár szerint a frakció arra kérte az államtitkárt, hogy egyrészt a 2012-es költségvetésben találja meg a megfelelő forrásokat, másrészt a kormány forduljon az Európai Bizottsághoz, azt kivizsgálandó, hogy az elvándorló orvosokat, ápolókat befogadó országok helyesen, az uniós irányelveknek megfelelően járnak-e el. "A határokon átnyúló munkaerő-probléma, amely Magyarországon kívül a cseheket, románokat és szlovákokat is érinti, uniós problémakör" - jelentette ki Lázár.

Gyógyszerkassza, ügynökdosszié

A frakció felkérte Szócska Miklóst, hogy a képviselőcsoport március 12-i ülésén mutassa be, hogy melyik kórházban milyen fejlesztés történik, mi lesz az önkormányzatoktól átvett intézményekkel, melyiknek mi lesz a sorsa, és arra kérték az államtitkárt, hogy az eddigi privatizációs ügyeket vizsgálja felül.

A hvg.hu kérdésére, hogy szóba került-e a frakcióülésen a múlt héten nyilvánosságra került, gyógyszerkasszát érintő megszorítás, Lázár azt mondta, arra törekednek, hogy bizonyos gyógyszerkereskedők a profitjukkal járuljanak hozzá a megtakarításokhoz, ám azt, hogy ez pontosan mint jelent, a frakcióvezető kérdés ellenére sem részletezte.

Újságírói kérdésre, miszerint miért nem támogatja a Fidesz az LMP ügynökdossziékra vonatkozó javaslatát, Lázár azt mondta: szerinte a tervezet szakmaiatlan, és "nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha bizonyos katonai dokumentumok most nyilvánosságra kerülnének". Hangsúlyozta viszont, hogy Gulyás Gergely fideszes képviselő az ügyben ötpárti tárgyalást kezdeményezett, de ezt a kezdeményezést az LMP elutasította.

Lázár János az MTI tudósítása szerint kifejtette: a Fideszben nagy vita van arról, hogy egy illegitim társadalmi-politikai rendszerben megszerzett információk kinek a tulajdonát képezik, vagyis kié az adat, az államé, vagy azé, akiről információt gyűjtöttek. "Én abba a csoportba tartozom - kisebbségben vagyok a Fidesz-frakcióban -, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért" - mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy másik csoport szerint az információk az államé, míg vannak, akik szerint az érintettet illeti meg az adat, vagyis a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információkat vehesse magához, vihesse haza, mert az csak rá tartozik.