Villámgyors, negyedórás ötpárti egyeztetés zajlott le hétfő este a parlamentben az új államfő jelöléséről, miután az eddigi köztársasági elnök, a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál a nap folyamán lemondott posztjáról.

Az ötpárti tanácskozáson a Fideszt Lázár János frakcióvezető és Kósa Lajos ügyvezető alelnök, a KDNP-t Harrach Péter frakcióvezető és Rubovszky György frakcióvezető-helyettes, az MSZP-t Mesterházy Attila frakcióvezető-pártelnök és Tóbiás József frakcióigazgató, a Jobbikot Balczó Zoltán alelnök és Farkas Gergely frakcióigazgató, az LMP-t pedig Jávor Benedek frakcióvezető képviselte. A tanácskozásra bement a független Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója is.

Fidesz-alapító lehet az utód

A hvg.hu vezető fideszes forrása szerint a Fidesz „politikai jelölt” állítására készül; a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a párt alapítói közül kerülhet ki a következő államfő.

Orbán Viktor számára Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Szájer József és Áder János fideszes és EP-képviselők lennének elfogadható jelöltek. Az valószínűnek látszik tehát, hogy Magyarország következő elnöke a Fidesz alapítói közül fog kikerülni.

A Fidesz „meddő” ötpárti egyeztetésre készült, és a bő negyedórás tanácskozás igazolta a várakozásokat. A kormánypártok nem számítanak arra, hogy az ellenzék közös jelöltet állít. A Jobbik közvetlen elnökválasztásra vonatkozó ötletét a Fideszben komolytalannak tartják.

MTI/Kovács Tamás

Az LMP és az MSZP Sólyom László jelölését felvető ötleteit azzal a furcsa indokkal nevezte komolytalannak vezető fideszes forrásunk, hogy „ha az MSZP komolyan gondolta volna Sólyomot, nem az első körben dobja be nyilvánosan”.

Kósa: még senkinek nincs jelöltje

Még senkinek nincs államfőjelöltje - jelentette ki az új köztársasági elnök jelölésének folyamatáról zajló ötpárti egyeztetés után, hétfő este a Fidesz ügyvezető alelnöke újságíróknak nyilatkozva az Országházban.

Arra a kérdésre, hogy hangzottak-e el nevek a tanácskozáson, Kósa Lajos azt válaszolta: "lényegében nem". Mint mondta, arról volt szó, hogy minél gyorsabban meg kell oldani a jelenlegi helyzetet. Közölte, hogy este 10 órakor összeül a Fidesz-KDNP parlamenti képviselőcsoportja. Kósa Lajos azt is elmondta, a frakcióülés az új államfő megválasztásának módjáról fog szólni.

MTI/Kovács Tamás

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egy eszmeiségében a párthoz közel álló jelölthöz ragaszkodik - mondta Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Harrach Pétert személy szerint ugyanakkor nem zavarná, ha párttag lenne az aspiráns, ez - folytatta - önmagában nem jelenti azt, hogy ne lehessen valakit jelölni. Az MTI azon kérdésére, hogy ezek szerint akár Kövér László házelnököt is jelölni lehetne, azt válaszolta: "szerintem nyugodtan". Hozzátette: önálló jelöltben nem gondolkodnak, a Fidesszel közös aspiránst állítanak.

Ellenzék: előre eldőlt az államfőválasztás?

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint azonban a hétfő esti ötpárti egyeztetésen az derült ki, hogy a Fidesz-KDNP-frakció még este eldönti, ki lesz a köztársasági elnök, és Kövér László az egyik esélyes jelölt erre. Az ellenzéki politikus újságírók előtt látszategyeztetésnek minősítette az ötpárti megbeszélést, és hozzátette: bár az MSZP véleménye szerint nem lehetne pártkatona a köztársasági elnök, a tanácskozáson az derült ki, a kormányoldal nem zárja ki Kövér László megválasztását, sőt ő az egyik "erős jelölt".

Szavai szerint bár a kormánypárti politikusok először nem árulták el, hogy milyen típusú jelöltet tudnak támogatni, de kérdésére úgy válaszoltak: nem zárkóznak el attól, hogy pártpolitikus legyen az államfő. Arra az újságírói kérdésre, miből gondolja, hogy Kövér László az egyik jelölt, úgy válaszolt: "abból, hogy Lázár János megerősítette, hogy felvetődött Kövér László neve is a jelöltek között", de testületi döntés még nincs erről.

MTI/Kovács Tamás

A Jobbik szerint csak "formális összejövetel" volt az ötpárti egyeztetés. Balczó Zoltán a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke kijelentette: a Jobbik a szerdai elnökségi ülésén dönti el, hogy megneveznek-e olyan személyt, aki mellé megpróbálják összegyűjteni a jelöléshez szükséges 78 országgyűlési képviselő támogatását.

Balczó Zoltán elmondta még: a másik lehetőség, hogy a kormánypárti frakciók több jelöltet állítanak, amelyek közül választhatnak az ellenzéki pártok, hogy van-e olyan, akit tudnak támogatni.

Rendkívül gyors eljárás

Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője az egyeztetés után kijelentette, pártja nem kíván részt venni egy olyan eljárásban, amelyiknek már előre eldőlt az eredménye. A politikus hozzátette, nincs értelme egy ilyen "megalázó folyamatba belökni" olyan tiszteletreméltó embereket, akik egyébként alkalmasak lennének köztársasági elnöknek.

A politikus úgy vélte, hogy a Fidesz egy rendkívül gyors eljárásban szeretne államfőt választani, az LMP álláspontja szerint viszont "annak a morális válságnak a feloldására, amit Schmitt Pál plágiumbotránya és lemondása okozott", csak úgy lenne mód, ha a parlamenti pártok egy olyan konszenzusos jelöltet tudnak állítani, aki képes megjeleníteni a nemzet egységét. Abban az erőltetett tempójú eljárásban, amit a Fidesz végig akar vinni, nem nagyon van lehetőség egy ilyen jelölt megtalálására - jelentette ki.

Előzmények

A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa múlt csütörtökön megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel, majd hétfőn a Fidesz frakcióülése előtt is. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Túry Gergely

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

A Schmitt Pál lemondása körüli híreinket itt olvashatják percről percre!