Krisztina és Péter öt éve házasok, most született meg kisbabájuk, ám nem hagyományos módon. A pár azóta szeretne gyereket, amióta összeházasodtak, de nem jött össze természetes úton. „Több mint fél évig próbálkoztunk, de hiába, sehogy sem estem teherbe” – mondta Krisztina. Közben a férj kivizsgáltatta magát, és kiderült, hogy komoly minőségi és mennyiségbeli problémát mutat a spermiogram lelete. Orvosi utasításra speciális készítményt és gyógyszert kezdett szedni, majd átesett egy operáción, de a baba így sem jött.

Ezt követően mentek el egy budapest kórházba, ahol Krisztina több mint négy évvel ezelőtt petefészek átjárhatósági beavatkozást végeztek el. „Borzalmas élmény volt, egy katéterrel a hasamban kellett végigmennem az egyik épületből a másikba, közben annyira fájt, hogy majdnem elájultam”. Itt végeztek el rajta egy inszeminációt, ami nem sikerült. Később több helyen is jártak, de sehol nem kaptak megfelelő ellátás és odafigyelést. Végül egy alapos meddőségi kivizsgáláson kiderült, a férj leletei alapján az inszeminaciónak semmi értelme, lombikprogramot javasoltak. Ám kiderült az is, hogy Krisztinának inzulinrezisztenciája van, ezért a programot csak akkor kezdhettek el, ha azt eredményesen kezeltek. Egy évig tartott mire rendbejött és elkezdődhetett a beültetés.

Akik részt vettek már lombikprogramban azok pontosan tudják, hogy a házaspárnak hatalmas szerencséje volt, hogy az első beültetés sikerült. „Amikor megtudtam, hogy terhes vagyok, zokogtam örömömben” – emlékezik vissza Krisztina.

Gyakori a sikertelenség

A legfrissebb statisztikai adatok szerint minden ötödik pár szembesül azzal, hogy nehezen vagy egyáltalán nem sikerül természetes úton a gyermekáldás –  közel 150 ezer pár érintett, és számuk napról napra növekszik. „A meddőség a fejlődő világ betegsége, például egy afrikai törzsnél ritkábban találkozunk olyannal, hogy a nők nem tudnak teherbe esni” – mondta Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi specialistája.

Stiller Ákos

Fontos ok lehet az életmódváltozás, a környezetszennyezés, a kevés mozgás, a rendszertelen táplálkozás, a stressz, a gyógyszerek szedése és persze az alkohol, a dohányzás és a drogok használata. Emellett az elmúlt évtizedekben bekövetkezett szexuális forradalom hatása – a fogamzásgátlók elterjedése és  a szexuális partnerek gyakori változtatása miatt egyre többen kapnak el szexuális úton terjedő betegségeket.

Általánosságban azt lehet mondani, hogy 40 százalékban a férfiakkal és 40 százalék a nőkkel van a baj, illetve 20 százalékban mindkettőjükben kereshetjük a problémát.

Abban az esetben, ha sokáig természetes úton nem sikerül teherbe esnie egy nőnek, és az orvosok mesterséges megoldásokat javasolnak, akkor elsőként az inszeminációt szokták alkalmazni – mondta a szakember. Ennél a beavatkozásnál a frissen leadott spermiumváladékot előkészítés után egy vékony katéteren keresztül a méhüregbe fecskendezik. Az inszemináció egy kifejezetten egyszerű eljárásnak számít, kevesebb, mint fél óráig tart, ám hatékonysága csekély – csak 15 százaléka sikeres. A következő lépcső a lombikbébi-program, amelynél laboratóriumi körülmények között egy petricsészében végzik el a megtermékenyítést, majd pár nap múlva az embriót beültetik az anya méhébe.

Korábban több, két-három embriót is beültetnek egy beavatkozásnál, ez volt az oka annak, hogy nagyobb arányban születtek ikrek mesterséges úton, napjainkban azonban az ikerterhességekkel járó kockázatok csökkentése miatt egyre inkább egyetlen embrió beültetését javasolják.

Drága a lombikbaba

Noha az eljárások évről-évre hatékonyabbak, a beavatkozások csupán 20 százaléka végződik szüléssel 37 év alatt, az idősebbeknek még kisebb esélye van a teherbe esésre. A statisztikák szerint 35 év felett a petesejtek 50 százaléka, a 37 év fölöttieknek a 75 százaléka, míg 40 felett 80-95 százaléka kóros.

Igaz, a meddőség nincs korhoz kötve, és ezt bizonyítja Julianna esete is, aki korai petefészek kimerülés szindrómában (POF) szenvedett, vagyis a petefészkei fiatal kora ellenére már nem termeltek érett petesejtet. Férjével két- három évig próbálkoztak természetes úton, négy évig lombikprogram segítségével. Végül egy rokona segített rajtuk: a két nő ciklusát a szakemberek összehangolták, és így Julianna szervezete is fel volt készítve arra, hogy befogadja az embriókat. Julianna elmondta, hogy szerencsére már a második beavatkozás sikerrel járt, ekkor két embrió is megtapadt.

Stiller Ákos

Az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) öt lombikprogramot teljes mértékben finanszíroz, emellett a  szükséges gyógyszereket 70 százalékban támogatja. Ennek ellenére sokan mégsem az állami lombikprogramot választják, mivel ott nagyon hosszúak a várólisták. A magánkórházak szolgáltatásai azonban nagyon drágák. A Róbert Károly klinikán például a lombikprogram ára 300-350 ezer forint és ebben benne sincs a gyógyszeres kezelés költsége. Egy inszeminációs kezelés pedig 60-80 ezer forint  – mondta Fülöp István, a Róbert Károly Magánklinika meddőségi és endoszkópos specialistája. A Versys Clinicsben még többe kerül a program, az említett genetikai vizsgálat miatt, elővizsgálattal együtt, akár 700 ezer forint is lehet egy lombikkezelés ára.

Olvassal el az örökbefogadásról szóló cikkünket is!